Forradalmi eredményre jutottak egy új, genomokat vizsgáló tanulmány szerint, amely azt állítja, hogy a magyar, a finn és az észt nép is szibériai ősökkel rendelkezik.
Az Index cikke szerint mind a három nép egy mintegy 4500 évvel ezelőtti népcsoporttól származhat, amely az Altaj hegység melletti erdős sztyeppéktől indult meg nyugat felé.
Ugyan a DNS-ük kapcsolódhatott, de az eredmények nem bizonyították egyértelműen, hogy nyelvük is azonos eredettel bírt volna.
A lap a Nature folyóiratra hivatkozik. A tanulmányban 180 genomot elemeztek, amelyek a mezolitikum és a bronzkor között éltek Eurázsiában. Ezeket hasonlították össze több ember genetikai állományával, azonban kiemelkedő eredményt hozott egy késő neolitikumi genom, amelyből leírták, hogy a Yakutia névvel jelölt DNS-mintával rendelkező emberek földrajzi elhelyezkedése „egyértelműen összefüggésbe hozható az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népekkel”.
Mint ismert, ehhez tartozunk mi magyarok, illetve a finnek és az észtek is.
A
kutatók szerint ezt a DNS-mintázatot azonosították a 4500 évvel ezelőtt
Szibériában élt emberekben, amelyek egy ősi kultúrához tartoztak, mely
mintegy 4000 éve dél felé terjeszkedett a mai Oroszország, Mongólia,
Kína és Kazahsztán területén. Ebből feltételezik, hogy DNS-mintájuk megjelent az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népeknél.
„Bebizonyítottuk, hogy ez a minta kiváló nyomjelzőként szolgálhat a korai uráli nyelvű közösségek terjedésének nyomon követéséhez” − jegyezték meg a kutatók a tanulmányban. Hozzátették, hogy a genetika és a nyelvek közötti kapcsolatot viszont bonyolult bizonyítani, hiszen a genetikai felépítés nem ad betekintést abba, hogy egy adott nép milyen nyelven beszélt.
0 Megjegyzések