Belefáradtak a munkavállalók a több mint egy éve fennálló járványhelyzetbe, ám a hatások eltérők. Az otthon dolgozók a személyes kapcsolatok hiányától szenvednek, míg a munkahelyi munkavégzésnél a vírustól való félelem és a távolságtartási szabályok betartása okoz feszültséget. A járvány után várhatóan megugrik a fluktuáció.
Egyre nehezebben viselik a munkavállalók, hogy immár több mint egy éve a járvány határozza meg a mindennapi munkavégzésüket. A piaci elemzések egybehangzóan arról számolnak be, hogy mára együtt jár a kiégés és a pandémiás fáradtság a továbbra is meghatározó bizonytalansággal. Ez pedig a vezetőket és a hagyományos főnök szerepkört is megkérdőjelezte.
Az online HR-megoldásokat fejlesztő CX-Ray minapi LEAD elnevezésű konferenciáján többek között a Rossmann, a Decathlon, az EY és a Nokia menedzserei beszéltek a jelen és a jövő legfontosabb kihívásairól. A szakemberek egyetértettek abban, hogy már a járvány előtt látható volt a gyorsuló digitalizáció hatása, a változás vált általánossá. Éppen ezért felértékelődött az empátia szerepe.
👉 A munkavállalók lemorzsolódásának esélye ötven százalékkal csökkent ott, ahol a vezetők támogatták beosztottjaik szakmai fejlődését, segítségkérés esetén rendelkezésre álltak és elismerték kollégáik munkáját – vagyis kiemelkedő soft skill készleteik voltak.
Ezzel pedig nem csupán időt, illetve a kiléptetésre és toborzásra fordított humán erőforrást, de akár több százezer forintot is megspórolhat egy szervezet.
A vezetőknek tehát gyökeresen más szemlélettel kell hozzáállniuk a járvány utáni időkben is az alkalmazottakhoz. A vállalati szakértők tapasztalatai szerint is sok nehézséget tartogatott az elmúlt egy év a munkavállalóknak. Többségük arról számolt be, hogy a csapatokat korábban jellemző jó hangulat nagyban sérült, a vezetők és a kollégák kevésbé tudnak egymással törődni, mint korábban. A járványhelyzet lesújtó hatással van az emberek önbizalmára is: csaknem harminc százalékuk sokkal inkább megkérdőjelezi szakmai teljesítményét, húsz százalékuk pedig úgy érzi, munkatársai szemében is veszített hitelességéből, holott ez nyilván nem a valós kép.
👉 Minden eddiginél nagyobb szükség van tehát a kompetenciafejlesztésre, a munkahelyi coachingra, a megerősítő kommunikációra és a kétirányú teljesítményértékelésekre. Annál is inkább, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy a munkavállalók már a poszt-Covid-időszakra készülnek, több mint harmaduk tervez munkahelyváltást a következő egy évben.
A munkavállalók egyre fogyatkozó türelmét támasztja alá az Erste Bank legújabb, saját munkavállalói körében végzett felmérése is. Ebből kiderül, hogy némileg visszaesett az otthoni munkavégzés népszerűsége az Erste Bank munkatársai körében a pandémia újabb hulláma alatt. Azok aránya, akik szerint egyáltalán nem okoz nehézséget az otthoni munkavégzés, az őszi 68 százalékos egyetértési arányból tavaszra 53 százalék lett.
A pénzintézet alkalmazottainak többsége, a központi feladatokat ellátó dolgozók mintegy kilencven százaléka a járvány kitörése óta távolról látja el feladatát, a bank pedig időről időre felmérést készít az elégedettségről. A home-office népszerűsége tavaly júniusban érte el csúcspontját:
👉 a kijárási korlátozások feloldását követően a munkavállalók 67 százaléka adott tízből tíz pontot az otthoni munkavégzés komfortosságára, igaz, akkor volt rá lehetőség, hogy rotációban, kéthetente bejárjon dolgozni, aki szeretne – emlékeztetett az Erste.
A piaci szereplők a megváltozott körülményekkel kapcsolatban abban is egyetértenek, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jó darabig nem váltja ki az élőmunkát. A járvány hatására ugyan korábban elképzelhetetlen mértékben gyorsult a digitális munkavégzés támogatása, a hatékonyság, ám egyelőre ezek a rendszerek a munkavállalók támogatását, munkavégzésük megkönnyítését célozzák, s nem felváltani hivatottak azt. A jövőben ezeknek a rendszereknek a fejlesztése, a további új eszközök bevezetése lehet a cél.
Továbbra is az informatikus a legkeresettebb
A koronavírus-járvány kitörése óta Budapesten a legtöbben futárnak, takarítónak vagy bolti eladónak jelentkeztek, miközben hirdetői oldalról a legkeresettebb szakma továbbra is a programozásfejlesztés maradt. Ezzel szemben vidéken a koronavírus második és harmadik hullámában betanított munkásokat és gépkezelőket kerestek leginkább, az álláskeresők körében viszont az adatrögzítői és területi képviselői pozíciók voltak a legnépszerűbbek – derül ki a Profession.hu elemzéséből. Az állásportál szerint míg a járvány előtt, 2019-ben a Budapesten meghirdetett állások közül az adatrögzítő, az adminisztrátor-dokumentumkezelő, a területi képviselő, az ügyvezető és az irodavezető pozíciók vonzották a legtöbb jelentkezőt, ez gyökeresen megváltozott. Tavaly március óta inkább a könnyen betölthető állások, azaz a kevesebb szaktudást igénylő kékgalléros, illetve az adminisztratív fehérgalléros pozíciók felé tolódott el az érdeklődés.
0 Megjegyzések