"E napra országunk úgy fog visszaemlékezni, mint a háború és az afgán nép szenvedéseinek a végére" - jelentette ki az afgán nemzeti megbékélési tanács elnöke, Abdulla Abdulla.
A tálib békeküldöttség vezetője, Abdul Gáni Baradar molla - aki korábban a radikálisok és az amerikaiak közti békemegállapodást aláírta - reményét fejezte ki, hogy Afganisztán elindul a béke irányába.
A kabuli küldöttség egyebek közt leszögezte, hogy egyik célja az összes afganisztáni régióra kiterjedő humanitárius tűzszünet elérése.
A megbeszélések során a tervek szerint a tűzszünet mellett terítékre kerülnek a nők és a kisebbségek jogai, több tízezer tálib harcos, illetve különböző, a hadurakhoz hű milíciák lefegyverzése, amelyek közül több a kormánynak esküdött hűséget. A napirendi pontok közt szerepel a hatalommegosztás és az alkotmánymódosítás is.
Abdulla Abdulla úgy vélte, ha a megbeszélések tartós békéhez vezetnek, tekintettel lesznek az ország szuverenitására és olyan, az iszlám értékein alapuló rendszert hoznak létre, amely mindenki jogait tiszteletben tartja, "mindkét oldal a béke hősévé válik".
A megnyitóra az arab országba érkezett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is, aki sürgette a feleket, tartózkodjanak a további erőszakcselekményektől és a korrupciótól, s tegyenek lépéseket a béke és a fellendülés felé. Mindazonáltal hozzátette, tisztában van vele, hogy az elkövetkezendő napok, hetek és hónapok során még sok nehézség vár a tárgyaló felekre. "Önök fogják írni az afgán történelem következő fejezetét" - mondta a küldöttségeknek.
A megnyitón felszólalt Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari külügyminiszter is, aki leszögezte: a béketárgyalásoknak a "sem győztes, sem legyőzött" elven kell alapulnia, valamint reményét fejezte ki, hogy a delegációk az afgán nép érdekeinek megfelelően cselekszenek majd.
Vang Ji kínai külügyminiszter óva intett attól, hogy külföldi hatalmak saját céljaikra felhasználják az afgánközi tárgyalásokat.
Az Európai Unió a feltétlen nélküli tűzszünet szükségességét hangsúlyozta a küldöttségeknek, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig kiemelte, mindent meg kell tenni az afgán civilek védelmében.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, a megbeszélések jelentik a béke legjobb esélyét, ezért azokat az atlanti szövetség teljes mértékben támogatja.
Afganisztánban jelenleg a NATO mintegy 8600 katonája állomásozik.
Az erőszakcselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) is.
Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter kijelentette: a nemzetközi közösségnek el kell fogadnia a dohai tárgyalásokon született megállapodásokat, indiai hivatali partnere, Szubrahmanjam Dzsaishankar pedig leszögezte: kormánya támogatja az azonnali és átfogó tűzszünetet Afganisztánban.
A RÉSZTVEVŐK ÁLTAL TÖRTÉNELMINEK NEVEZETT ESEMÉNY LEZÁRHATJA A CSAKNEM 20 ÉVE TARTÓ FEGYVERES KONFLIKTUST KABUL ÉS AZ AFGANISZTÁNT 1996 ÉS 2001 KÖZT IRÁNYÍTÓ TÁLIBOK KÖZT.
A radikálisok sokáig nem voltak hajlandóak az általuk "nyugati bábnak" tartott afgán kormánnyal tárgyalni.
Az amerikai kormányzat február 29-én a katari fővárosban, Dohában írta alá az afganisztáni megbékélést is célzó megállapodást a tálibok képviselőivel. A megállapodás egyebek közt előírta a Kabul és a tálibok közti béketárgyalások megkezdését, de ezek - elsősorban a szintén előirányzott fogolycsere késlekedése következtében - csak szombaton kezdődtek el.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések