Szakbizottsági szinten már elfogadták Tineke Strik holland EP-képviselő a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentését, amiről előzetes tervek szerint még ebben a hónapban vitát rendeznek, majd pedig szavaznak is a jelentésről az EP-képviselők. A tervezet többek között felszólítaná a tagállamokat, hogy folytassák a Magyarország ellen 2018-ban indított hetes cikk szerinti eljárást, ahogy az Európai Bizottságot is, hogy függessze fel a Magyarországnak járó uniós források kifizetését.
November 5-én, szerdán délben szavaztak az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) a magyar jogállamiságról szóló, Tineke Strik zöldpárti holland EP-képviselő által készített jelentéstervezetről.
A LIBE-szakbizottság tagjai végül 51 igen, 21 nem és két tartózkodás mellett elfogadták a jelentéstervezetet, amelyről az EP oldala szerint november 24–27. közötti plenárisán rendezhetnek vitát, valamint szavazhatnak is róla az EP-képviselők.
A plenáris előzetes napirendje szerint a szavazásra 26-án, szerdán kerülhet sor, így a vita vélhetően kedd délután lehet.
A jelentéstervezetben az EP többek között felszólítaná a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsát (röviden: Tanács), hogy érdemben folytassák a Magyarország ellen indított hetes cikk szerinti eljárást, és állapítsák meg, hogy Magyarországon fennáll az uniós értékek megsértésének az egyértelmű veszélye – ezt a Tanács akkor tudja kimondani, ha a tagállamok négyötöde, azaz 22 tagállam megszavazná.
A szakbizottsági szavazást követően a fideszes László András különvéleményként elmondta, hogy szerinte a hetes cikk szerinti eljárás hatalmas kudarc, és az Európai Parlament hiába próbál nyomást helyezni a Tanácsra, hogy megbüntessék Magyarországot, a kormányok ennek ellenkeztek.
László szerint az EP akar lenni az ügyész, a bíró és az esküdtszék is egyszerre, és politikai támadásnak nevezte az eljárást, amit szerinte azért indítottak, mert a magyar kormány nem hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnába, beengedni az illegális migrációt és a „genderideológiát”.
László úgy látja, a jelentés túlmegy a hetes cikk szerinti eljárás témáin, mivel az véleménye szerint külpolitikát, oktatást, társadalom- és családpolitikát is érint, amelyek mind tagállami hatáskörbe tartoznak.
A soha véget nem érő hetes cikk szerinti eljárás Magyarország ellen örökre folt lesz a történelemkönyvek Európai Unióról szóló lapjain
– zárta különvéleményét László András, amit a teremben tartózkodó EP-képviselők egy része megtapsolt.
László különvéleményére a jelentéstevő Tineke Strik reagált, aki először megköszönte mindenkinek, aki konstruktívan együttműködött a jelentés elkészítésekor, szerinte remek jelentést sikerült elkészíteni, amely megmutatja a külvilágnak, hogy „az Európai Parlament összes demokrata csoportja továbbra is következetes és egyértelmű álláspontot képvisel a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia védelmében”.
A tervezet alapját a korábbi jelentések mellett a LIBE-szakbizottság áprilisi magyarországi missziója adta, és szakbizottsági szinten még szeptemberben vitáztak róla. Az addig elkészített 14 oldalas jelentéstervezethez végül 169 módosítót nyújtottak be a különböző képviselőcsoportok, ezek közül mindössze néhányat fogadtak el, érdemben viszont nem módosítottak a Strik és csapata által készített jelentésen.
A tervezetben többek között felszólítják a Tanácsot, hogy szavazzák meg, hogy Magyarországon fennáll az uniós értékek megsértésének egyértelmű veszélye – azaz a hetes cikk szerinti eljárást vigyék át a következő lépésre –, valamint
felszólítják az Európai Bizottságot is, hogy függessze fel a Magyarországnak járó uniós források kifizetését, amíg Magyarország nem teljesíti a kondicionálási eljárásban foglalt feltételeket, így a jelenleg felfüggesztett források mellett azt a 10,3 milliárd eurónyi forrás még meglévő részét, amelynek a felfüggesztését az Európai Bizottság 2023 decemberében oldotta fel.
Ugyanakkor hozzáteszik, hogy az uniós források végső kezdeményezettjeit (például cégek, civil szervezetek, önkormányzatok) ne fosszák meg ezen forrásoktól.
A jelentéstervezetben ezenkívül megállapítják és hosszasan részletezik, hogy a hetes cikkely 2018-as elindítása óta Magyarországon véleményük szerint nem javult a jogállamiság helyzete, hanem romlott, amiért szerintük a Tanács és a Bizottság is felelős, amiért nem foglalkozott az üggyel kellőképpen.
Az összesen 14 oldalból és 17 pontból álló jelentéstervezet a 2018-as Sargentini-jelentés tematikáját követve összesen 11 területen vizsgálta a magyar jogállamiság helyzetét:
- az alkotmányos és választási rendszer működése;
- az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége;
- korrupció és összeférhetetlenség;
- a magánvédelem és adatvédelem;
- véleménynyilvánítás szabadsága és médiapluralizmus;
- az akadémiai szabadság;
- vallásszabadság;
- egyesülés szabadsága;
- egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQ-jogokat;
- kisebbségek jogai és a kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltés elleni fellépés;
- migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
- gazdasági és szociális jogok.
0 Megjegyzések