Csalódottak a német gazdasági szereplők, mert rövid idő alatt kudarcba fulladt az a próbálkozás, hogy a migrációs hullámban érkezőkkel gyorsan feltöltsék az üres álláshelyeket.
Így a nyugati vállalkozások újra Kelet-Közép-Európa szakembereit próbálják majd meg elcsábítani. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint hazánk előtt egyetlen út áll: folytatni kell a fizetésemelést. Akár úgy is, hogy a kormány nagyobb arányú adócsökkentést vállal, a cégek pedig jövőre is húsz százalék körül növelik a szakmunkások juttatásait.
Egymillió dolgozó – a legfrissebb hivatalos kimutatás szerint pontosan ekkora hiány mutatkozik a német munkaerőpiacon. Kérdés ugyanakkor, honnan, mely térségekből kívánja a pótlást megoldani Európa egyik legerősebb gazdasága.
“Az mind valószínűbb, hogy nem Afrikából és Ázsiából” – válaszol tömören a kérdésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
“A kinti partnereinkkel folytatott beszélgetések alapján – mondja Parragh László – Németországban óriási a csalódottság a migrációs hullámmal kapcsolatban. Kezdetben a német nagyvállalatok abban reménykedtek, hogy az érkezők legalább részben megoldhatják a munkaerő-problémákat. Gyorsan kiderült azonban, hogy a menedékkérők szaktudása nem felel meg az európai elvárásoknak, emellett a kommunikáció is igen nehézkes, a többség ugyanis németül egyáltalán nem beszél, de sokan az angol nyelvvel sem kerültek közelebbi kapcsolatba.”
A kimutatások alátámasztják a gazdasági szereplők tapasztalatait. Egy tavaly év végi statisztika szerint a megelőző hónapokban mindössze 34 ezer, Európán kívüli bevándorló tudott elhelyezkedni, miközben 406 ezer menekültet regisztráltak munkanélküliként. Ráadásul a munkába állók nem sorolhatók a képzettek közé: 22 százalékuk idénymunkásnak állt, egyötödük pedig legfeljebb épületüzemeltetéssel vagy őrzés-védelemmel foglalkozó cégnél tudott elhelyezkedni. Dieter Kempf, a német iparszövetség elnöke nemrégiben egyenesen úgy fogalmazott: képzettsége alapján a bevándorlók többsége nem alkalmas a szakmunkáshiány enyhítésére.
“Leginkább az okoz most problémát a német vállalkozásoknak, hogy miközben a migráció nem segített a foglalkoztatási gondok enyhítésében, a tömeges bevándorlás miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a német szociális ellátórendszerre, ahogyan számottevő erőfeszítéseket igényel a közbiztonság korábbi szintjének fenntartása is” – tette hozzá Parragh László.
A német – és a környező országok – gazdasága azonban mindennek ellenére sem fékez.
“Az ottani munkaerőpiacok éhsége egyre nő. Más választás híján a német, a francia, az osztrák gyárosok, ahogy korábban, úgy most is feltehetően Kelet-Közép-Európa felé fognak tekinteni. S ezúttal is a magasabb bér és a jobb életszínvonal ígérete lehet a csábító” – vélekedett a honi kamara vezetője.
A körülmények most annyiban másak, hogy az utóbbi időben térségünk is erős béremelésbe kezdett – éppen azért, hogy megtartsa a munkaerőt, esetleg vissza is csalogasson munkavállalókat azok közül, akik korábban külföldre költöztek.
“Ez ügyben nem is annyira rossz a helyzet – mondta az elnök. Az utóbbi hónapok statisztikája ugyanis arról árulkodik, hogy nemcsak kifelé, hanem visszafelé is megindult a mozgás. Egyre több hazai cégvezető számol be arról, hogy sikerült Nyugat-Európából magyar szakembert hazahívnia” – mondta Parragh László, megjegyezve azonban, hogy fordulatról még messze nem lehet beszélni.
A dolog ugyanakkor úgy áll , hogy ha az EU más tagállamai nagyobb létszámban akarnak Kelet-Közép-Európából munkást toborozni, akkor emelniük kell a mostani béreiken is.
“Van az a bérszínvonal, amely mellett a külföldi munkavállalás minimális mértékre esik vissza, így ha minden adott, növelni kell a bérfelzárkóztatás tempóján” – fogalmazott az elnök. Vagyis az előre meghatározottnál nagyobb béremelés is következhetne 2018-ban, amit – ellentételezésként – a megszabottnál jelentősebb adócsökkentés kísérhetne. Parragh László úgy vélekedett: nagy luxus volna, ha hazánk a német, a francia és a holland gazdaság kiszolgálására készítene fel tömegesen szakembereket.
Forrás: magyaridok.hu
0 Megjegyzések