Támogassa munkánkat!

Igényeljen tagsági kártyát. Kattintson IDE.

34. alkalommal zajlik jogállamisági vita az EP-ben Magyarországról


A Magyarország ellen az Európai Parlament által 2018-ban kezdeményezett 7-es cikk szerinti eljárással összefüggésben egy áttekintő jelentésről tárgyalt a testület. Ennek keretein belül egy állásfoglalást fogad majd el a Parlament.

A jelentés előadója, a holland zöldpárti Tineke Strik arról beszélt, hogy Magyarország folytatja és súlyosabbá teszi az EU-s értékek megsértését. 

Felsorolta, hogy a bírói függetlenség komoly veszélyben van a legfelsőbb szintű bíróságok kvázi bekebelezésével, továbbra is veszélyhelyzeti kormányzás van az országban, elterjedt a korrupció, a korrupcióellenes testületeket visszaszorították, a tantervek ideológiai befolyás alatt állnak, a média jelentős része a kormány fennhatósága alatt dolgozik, rágalomhadjáratok folynak civil szervezetek ellen, amelyekre orosz gyakorlat alapján azt mondják, hogy külföldi befolyás alatt állnak.

Magyarország a választási autokrácia hibrid rezsimjévé vált, és sajnos ez nem vezetett oda, hogy a Tanács fellépjen, Orbán meggazdagodott a társadalom kárára

– jelentette ki Strik, aki úgy véli, legfőbb ideje, hogy az uniós intézmények cselekedjenek. 

Szerinte további költségvetési intézkedések kellenek, akár a források 100 százalékának felfüggesztésével. Sőt, azt is felvetette, hogy ha a tagállamok nem lépnek, akkor már ők is sérteni fogják a jogállamiságot.

Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja többek között arról beszélt, hogy számukra is nagy kihívást jelent a magyar kormány. A Bizottság éves jogállamisági jelentésében megfogalmazott 8 ajánlás közül ugyanis hétben nem történt előrelépés, egyedül az igazságszolgáltatási dolgozók bérrendezése ügyében vették komolyan Budapesten a brüsszeli intelmeket. McGrath összegezte a pénzügyeket is: jelenleg körülbelül 18 milliárd euró értékben vannak felfüggesztve Magyarországnak járó pénzek. 

Patrióták Európáért: Orbán-fóbiában szenvedők írták a jelentést

A jobboldali Patrióták Európáért (PfE) álláspontját a képviselőcsoport alelnöke, a fideszes Gál Kinga ismertette.

Gál elmondta, hogy Magyarország ellen tizenöt éve zajlik politikai boszorkányüldözés „egyre képtelenebb vádakkal és egyre frusztráltabb vádlókkal”. Szerinte mindegy, hogyan hívják a jelentést,

Nincs új a nap alatt, a lemez a régi: hazugságok és kettős mérce a javából.

A Patrióták alelnöke szerint a jelentés nélkülözi a tényeket, és a vádakat olyan politikai aktivista NGO-k kereszthivatkozásaira alapozzák, amelyekről azóta kiderült, hogy „megrendelést teljesítenek, külföldről kapnak pénzt Magyarország lejáratására” – fogalmazta meg vádjait Gál.

Magyarországot továbbra is azért támadják, mert megvédi a nemzeti érdekeket, nem engedi be az illegális migránsokat az országba, a genderideológiát az iskolákba, kiáll a mielőbbi béke mellett Ukrajnában, és elutasítja a gyorsított csatlakozását. Ezért büntetnék pénzek teljes visszatartásával, durván zsarolnák a szavazati jogának megvonásával – véli Gál, aki szerint a jelentés egy támadás a nemzeti szuverenitás ellen, és visszaélnek benne a jogállamiság fogalmával, emiatt pedig egy alternatív javaslatot terjesztenek elő. Majd azzal vádolta meg a Néppártot és a baloldalt, hogy azokat a dolgokat támadják, amelyek nem tetszenek nekik. 

Gál szerint a jelentés célja, hogy beavatkozzanak a magyar országgyűlési választásokba.

Szerinte nyíltan szemükbe mondják, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, és már ki is választották, kit szeretnének az ország élére, de szerinte a magyar választókat nem lehet megtéveszteni ilyen „hamis jelentésekkel”.

Dömötör Csaba is leginkább arról beszélt, hogy szerinte a jelentéssel be akarnak avatkozni a magyarországi választásokba, mivel szerinte minden országgyűlési választás előtt ez történik.

Az Európai Parlament készít egy lejárató jelentést, és rendeznek egy sokadik vitát Magyarországról. A mostani a 34. A felszólalások olyanok, mintha a ChatGPT és a politikai közhelyek szerelemgyermekei lennének. 

A tények pedig sohasem számítanak – véli Dömötör, aki szerint 

ha a parlamentnek tényleg számítana a demokrácia, akkor arról vitáznak, mint például hogy Didier Reynders korábbi igazságügyi biztos ellen pénzmosás miatt vádat emelnek, vagy hogy Ukrajnában százmilliókat sikkaszthattak el. 

De utalt Ursula von der Leyen Pfizergate-jére is, Marine Le Pen választásoktól való eltiltására, és a román elnökválasztás első eredményének érvénytelenítésére. 

Dömötör szerint az ügynek semmi köze a jogállamisághoz, hanem az egy megfáradt nyomásgyakorlási eljárás.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések