Tovább gyűrűzik egy napok óta napirenden lévő ügy, amelyben újabb részletek kerültek napvilágra. A Magyarországot érintő Szijjártó–Lavrov-szivárogtatás kapcsán olyan információk jelentek meg, amelyek több szereplő kapcsolatát és a történet időzítését is új megvilágításba helyezik.
Magyarország az utóbbi napokban egy olyan nemzetközi ügy középpontjába került, amely a Szijjártó–Lavrov-szivárogtatás köré épül. A Hungarian Conservative szerint a történet új részletei több, eddig kevésbé ismert összefüggésre világítanak rá, különösen a cikk megjelenését megelőző események tekintetében.
Az ügy alapját a The Washington Post március 21-én publikált írása adta, amely azt állította, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter hosszabb időn keresztül bizalmas uniós információkat juttathatott el Moszkvába. A cikk egy meg nem nevezett európai hírszerző szolgálatra, valamint egy állítólagos orosz dokumentumra hivatkozott.
A Hungarian Conservative beszámolója szerint a történet szempontjából figyelemre méltó egy március 4-én Budapesten tartott zárt esemény.
A rendezvényt a brit nagykövetség és a Political Capital közösen szervezte, és három héttel megelőzte a Washington Post cikkének megjelenését. Az eseményt „gondolatébresztő beszélgetésként” hirdették meg Oroszország globális és európai befolyásáról.
A panelbeszélgetés résztvevői között volt:
- Catherine Belton, a későbbi cikk szerzője,
- Krekó Péter, a Political Capital vezetője,
- valamint Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság kutatója,
- az eseményt pedig Justin McKenzie Smith brit nagykövet nyitotta meg.
A Hungarian Conservative kiemeli, hogy a Political Capital több nemzetközi szervezettől is kap támogatást, köztük az Európai Bizottsághoz köthető forrásoktól, a Nyílt Társadalom Alapítványoktól, a German Marshall Fundtól és a National Endowment for Democracytól.
Három héttel a budapesti rendezvény után jelent meg a Washington Post cikke, amelyben Catherine Belton egy állítólagos orosz hírszerzési feljegyzésre is hivatkozott.
A beszámoló szerint ebben egy Orbán Viktor elleni megrendezett merénylet lehetősége is felmerült, amely befolyásolhatta volna a választási kampányt. Azonban az állításokat nem támasztották alá nyilvánosan hozzáférhető bizonyítékok. Az ügy újabb fordulatot vett, amikor egy kiszivárgott hangfelvétel jelent meg. Ezen Panyi Szabolcs újságíró arról beszél, hogy megosztotta Szijjártó Péter elérhetőségeit egy meg nem nevezett külföldi hírszerző szolgálattal, valamint utalt kapcsolataira a Tisza Párt külpolitikai szakértőjével, Orbán Anitával.
Panyi korábban arról is írt, hogy orosz katonai hírszerzők érkeztek Budapestre Orbán Viktor kampányának támogatására. A Hungarian Conservative szerint ezt az állítást nem támasztották alá nyilvánosan elérhető bizonyítékok, ugyanakkor széles körben átvették nemzetközi médiumok. A hangfelvétel megjelenését követően a magyar kormány vizsgálatot indított, és az ügyet egy miniszter lehallgatásaként értelmezte. Az Igazságügyi Minisztérium kémkedés gyanúja miatt feljelentést tett. Panyi Szabolcs visszautasította a vádakat, és azt állította, hogy ellene lejárató kampány zajlik.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója közösségi oldalán az események közötti összefüggésekre hívta fel a figyelmet, és az ügyet Magyarország ellen irányuló „Oroszország-hoaxként” értelmezte. Álláspontja szerint ugyanazok a hálózatok és szereplők jelennek meg a történet különböző pontjain. Bejegyzésében azt írta, hogy a folyamat célja a magyar kormány meggyengítése a választások előtt, és úgy vélte, Magyarország azért került célkeresztbe, mert nem kíván részt venni a háborús folyamatokban. Hozzátette, hogy álláspontja szerint egy kormányváltás elősegítése állhat a háttérben.
A Hungarian Conservative szerint a Szijjártó–Lavrov-szivárogtatás ügye egy szélesebb információs és politikai folyamat részeként értelmezhető, amelyben nemzetközi kapcsolatok, médiamegjelenések és belpolitikai érdekek egyaránt szerepet játszanak.
(mandiner)
0 Megjegyzések