Az Európai Unió hétéves költségvetés-tervezete világosan jelzi: jelentős forrásokat vonnak el az agrártámogatásoktól. A tervezet alapján egyedül Ukrajna részesül több pénzből, míg a tagállamok kevesebbet kapnak. A teljes uniós költségvetés mintegy 20 százaléka Ukrajnát illeti, további 10 százalék pedig a korábbi hitelek törlesztésére megy el.
Traktorokkal vonultak Budapestre, és trágyát borítottak az Európai Unió Házához a magyar gazdák, tiltakozásul az Európai Bizottság friss költségvetési javaslata ellen.
Az uniós költségvetés a Kormányinfón is téma volt, ahol Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a következőket mondta: „Magyarország még a jelenlegi méretében is képes lenne önellátásra gabonából, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az agrártámogatások megmaradjanak. A kormány nemcsak szolidáris a tüntetőkkel, hanem az ő érdekeiket is képviseli az uniós költségvetési vitákban. Ebben a formában ezt a dokumentumot soha nem fogadja el a magyar kormány.”
Akár egyetlen ország – így Magyarország is – meg tudja akadályozni a javaslat elfogadását, ha az nem elfogadható számára.
A kormány tehát komoly alkupozícióban van a most induló tárgyalásokon.
A költségvetés egyre inkább elmozdul a klasszikus uniós prioritásoktól, például a mezőgazdasági vagy regionális támogatásoktól, az új geopolitikai irányok felé. A legnagyobb nyertese pedig Ukrajna, amely a tervezet alapján messze a legtöbb támogatást kapja.
Az Európai Unió 2028–2034 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretterve minden eddiginél magasabb összeget, közel 2000 milliárd eurót irányoz elő. Ez a költségvetés reálértéken azonban valójában kevesebb, mint az előző ciklusban volt.
Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az agrártámogatások szintje drasztikusan csökken: 386 milliárd euróról 300 milliárdra.
A Bizottság ezzel veszélyezteti az EU élelmiszer-biztonságát, és rendkívül nehéz helyzetbe hozzák a gazdákat. Nyilvánvaló, hogy az ukrán mezőgazdasági túltermelésnek akarnak piacot biztosítani.
Miközben a gazdáktól és a felzárkóztatandó régiókban élőktől, minden negyedik európaitól megvonják a támogatások jelentős részét, addig több mint 2500 új alkalmazottal bővítenék a brüsszeli bürokráciát.
Az Európai Versenyképességi Alap védelmi és világűrrel kapcsolatos kiadásai 131 milliárd euróra bővülnek, ennek ötödét Ukrajnának szánják. A katonai mobilitás támogatása is megsokszorozódik, és jelentős részét szintén Ukrajna kapná.
A 200 milliárd eurós Globális Európa Eszköz lehetővé teszi az uniós költségvetés számára, hogy növelje a tagjelölt országoknak nyújtott támogatást, ennek legnagyobb kedvezményezettje szintén Ukrajna lesz.
A Békekeret, amelyből katonai támogatások finanszírozhatók, 17 milliárdról 30,5 milliárdra nő – ebből is túlnyomórészt Ukrajnát támogatják.
A Kohéziós alap keretösszege 219 milliárd euró, amit más területek rovására lehetne növelni. Így a tagállamokra vár az a kihívás, hogy a regionális fejlesztések és a gazdák támogatása között döntsenek.
A bizottság új célzott válságkezelési mechanizmust javasol, amely közel 400 milliárd euró összegű hitelt nyújt a tagállamoknak, és amelyet az uniót sújtó súlyos válságok esetén kellene aktiválni. Ez eddig nem hitelalapú konstrukció volt, ezzel tovább folytatódhat az EU eladósítása.
A közös uniós adósság a hitelek megnövekedett törlesztése miatt is az EU a nettó befizető tagállamok nyomására a bevételi oldal növelését tervezi, amihez öt új sajátforrás-javaslatot tesz, amelyektől közel évi 60 milliárd euró bevételt remélnek.
A javaslatok elvonnák a tagállamok adóztatási jogkörét, növelik az érintett termékek árát, csökkentik az uniós nagyvállalatok versenyképességét. A vámbeszedési költség megtérítésének 25 százalékról 10 százalékra csökkentése a tagállami költségvetésektől vonna el forrásokat.
Továbbá 34 milliárd eurót különítenek el belügyi célokra, ami megháromszorozza az előző többéves pénzügyi keretben nyújtott finanszírozást.
Ennek jelentős része a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtását szolgálja.
Jól látható, hogy az egységes terv kondicionalitási mechanizmusa összetettebbé vált, az immár kiterjed az eddig nem érintett agrártámogatásokra is. A javaslat felhatalmazza a bizottságot arra, hogy politikai nézeteltérések alapján vonja meg egy tagállam teljes nemzeti juttatását, akár egy év alatt.
(index)
0 Megjegyzések