Szerb elnök: a szrebrenicai ENSZ-határozat Pandora szelencéjét nyitotta meg

A július 11-ét a szrebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánító ENSZ-határozat Alekszandar Vucsics szerb elnök szerint megnyitotta Pandora szelencéjét, mert ezt követően sorjázni fognak a más népirtások elismerésére, és azok dátumának emléknappá nyilvánítására vonatkozó javaslatok.

New York, 2024. május 23. A tagországok voksai a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknappá nyilvánításáról rendezett szavazás végén a kivetítõkön az ENSZ Közgyûlésében, a világszervezet New York-i székházában 2024. május 23-án. A közgyûlés megszavazta, hogy az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja július 11. lesz.

A szerb köztársasági elnök azt követően nyilatkozott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében csütörtökön 84-19 arányban, 68 tartózkodó szavazat mellett elfogadták a szrebrenicai népirtás emléknapjára vonatkozó határozatjavaslatot. A voksolás eredményét Alekszandar Vucsics egy szerb zászlót a vállára terítve várta ki.

Noha a határozat szövegében nem szerepel, hogy kik követtek el népirtást a kelet-boszniai városban 1995-ben, Alekszandar Vucsics szerint ezzel a döntéssel népirtókként bélyegezték meg a szerbeket.

A szerb köztársasági elnök szerint ezt követően Oroszország is ilyen határozat elfogadását fogja követelni az orosz nép elleni német népirtás miatt, de Belarusz is tervez egy hasonló javaslatot, és Szerbia is kezdeményezni fog egy határozatot a horvátok ellen, mert már születtek olyan ítéletek, hogy a horvátok a második világháború során népirtást követtek el a szerbek ellen Jasenovacon.
Alekszandar Vucsics szerint politikai okai vannak annak, hogy most született erről döntés, nem korábban. Mint mondta: ő maga is fejet hajtott már az áldozatok előtt, nem kérdőjelezi meg a bűntettet. Felmerült benne ugyanakkor az a kérdés, hogy ha a felelősség nem kollektív, hanem egyéni, és a felelősöket már elítélték, akkor miért van szükség erre a határozatra, és az vajon megbékélést hoz-e Bosznia-Hercegovina számára?

Ez utóbbira még az ülés előtt Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke adta meg a választ, aki közölte: amennyiben elfogadják a határozatot, a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi a békés kiválást Bosznia-Hercegovinából.

A kelet-boszniai Szrebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Szrebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a szrebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának" nevezett Ratko Mladics boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettőjüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négyen életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a szrebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Szrebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek.

(MNO)