A méretes Credit Suisse svájci bank összeomlását és megmentését vizsgáló parlamenti bizottság ötven évig titkosítja az ügy aktáit – derül ki a parlamenti bizottság erről határozó dokumentumából. A bizottság sokakat tervez meghallgatni, de mint eldöntötte, minden titkos lesz, és a titoktartás minden meghallgatottra is vonatkozik, ők sem „kotyoghatnak” a vizsgálatról. A svájci történészek mindezt aggályosnak tartják.
Az ötvenéves időszakról előbb az Aargauer Zeitung újság számolt be, majd a Reuters is elmélyedt az esetben.
Mint
emlékezetes, a Credit Suisse idén márciusban került nehéz helyzetbe egy
kisebb bankválság (ekkor dőlt be a Silicon Valley Bank és pár társa)
legnagyobb áldozataként. Igaz, nem előzmények nélkül, mert a méretes
svájci bank már korábban is válságtól válságig bukdácsolt. A másik nagy
svájci gigabank, a zürichi és baseli központtal rendelkező UBS mentőövet
kínált egy 3,25 milliárd dolláros óriásdeal keretében jelezte, szívesen
megvásárolja és ezzel megmenti a Credit Suisset.
Így is történt,
2023. március 29-én bejelentették, hogy a nagy feladatra visszatér az
UBS élére Sergio Ermotti, aki korábban 2011 és 2020 között szintén
vezette a bankot. A luganói születésű és nagy AC Milan drukkernek
tartott svájci-olasz bankár igazi sztárbankár az európai bankpiacon.
Az
UBS élén gyorsan munkához látott, és június 12-én fejezte be az
akvizíciót, majd június 28-án az UBS azt is bejelentette, hogy
elbocsátja a Credit Suisse alkalmazottainak több mint felét. Azt
természetesen lehetett tudni, hogy az egyesülés fő előnye a szinergiák
kihasználása lesz, de azért így is sokkoló lehetett a bankban, hogy
elsősorban Londonban, New Yorkban és néhány ázsiai részlegnél ilyen
mértékű lesz az elbocsátás. Az átvétel előtt a Credit Suisse világszerte
45 ezer embert foglalkoztatott.
Az UBS ezzel a világ egyik
legnagyobb bankjává lépett elő, amely korábban már három nagy intézményt
egyesített. Az elődbank a Union Bank of Switzerland volt, de a cég már
jó ideje csak a rövidítést használta, és a Credit Suisse előtt a Swiss
Bank Corporationt, illetve az ICO Markets és a Paine Webber cégeket is
bekebelezte.
Ám azt, hogy a Credit Suisse-szel pontosan mi
történt, még jó ideig nem tudhatjuk meg. A svájci vizsgálóbizottság
ugyanis a szokásos 30 évnél hosszabb, 50 éves időszak után adja csak át
az aktákat a Svájci Szövetségi Levéltárnak. A vizsgálat amúgy nemcsak a
bankokat, de a mentőakcióba bevont svájci kormányt, a pénzügyi
szabályozó hatóságot és a központi bankot is vizsgálja.
A Svájci Történeti Társaság mindenesetre aggodalmát fejezte ki az idő hosszúsága miatt, Sacha Zala elnök írásban fordult Isabelle Chassot bizottsági elnökhöz, a svájci parlament felsőházának képviselőjéhez.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések