A gyűlöletbeszéd gyakorisága, a diszkrimináció foka, a gyűlölet-bűncselekmények előfordulása, a nemi identitás törvényi elismerése és egyéb, az LMBTQI-közösséget érintő szempontok alapján rangsorolta Európa országait a "nemzetközi emberi jogi szervezet", az ILGA Europe.
A Humen nevű ratyiblog megírta, hogy a 2021-ben hatályba lépett gyermekvédelmi törvény és az azt övező kormánypropaganda óta az LMBTQI-közösséggel szembeni – lassú léptekben haladó, de évről évre növekvő – elfogadási tendencia megrekedt, sőt mi több, egyre hangosabbá váltak a sokszínűséget nem tűrő egyének és csoportok. Legutóbb még a fenti események előtt, 2019-ben az EU is átfogó nemzetközi kutatást készíttetett arról, hogy milyen mértékben tapasztalnak kirekesztést a melegek nemcsak hazánkban, hanem Európa különböző országaiban.
Míg az Unióban az LMBTQI-közösséghez tartozók 30 százaléka titkolta az orientációját, addig ez az arány Magyarországon 43 százalék volt 2019-ben. A legjobb Hollandiában volt a helyzet 18 százalékkal. Azok aránya, akik féltek megfogni az utcán egymás kezét, mert féltek a zaklatástól vagy fizikai abúzustól, az EU-ban 30, hazánkban 46, Luxemburgban pedig csupán 12 százalék volt. Munkakeresés során az Unióban 10, hazánkban 14, míg Svédországban és Dániában csupán 5 százalék tapasztalt diszkriminációt a szexuális orientációja miatt, ám a már meglévő munkahelyeken ezek az arányok 21 és 24 százalék körül alakultak az EU-ban és Magyarországon, míg a legalacsonyabb értéket Hollandiában, Finnországban és Csehországban mérték.
A felmérés arra is kitért, hogy a különböző tagállamokban a közösség tagjainak hány százaléka szenvedett el valamilyen fizikai abúzust, illetve zaklatást. Az Európai Unióban ezek átlagos aránya 11 és 38 százalék volt, hazánkban 11 és 35 százalék, míg a legkevesebb fizikai bántalmazást Portugáliából, a legkevesebb zaklatást pedig Máltáról jelentették, ezek aránya 5, illetve 27 százalék volt.
“A jogsegélyszolgálatunkhoz befutott adatok alapján azt tapasztaljuk, hogy az LMBTQI-közösség tagjait érő szóbeli, illetve fizikai attrocitások száma nőtt” – kezdte Dudits Luca, a Háttér Társaság kommunikációs vezetője.
“Szinte minden napra jut egy megkeresés, mióta a kormány homofób és transzfób narratívája miatt a gyűlölködők feljogosítva érzik magukat arra, hogy hátrányosan megkülönböztessenek, zaklassanak, vagy akár fizikailag is megtámadjanak LMBTQI-embereket. A legjobb példa erre az a tavalyi eset, amikor az 52-es villamoson megtámadtak egy leszbikus párt. A tárgyalásuk idén tavasszal volt, az elkövető pedig úgy fogalmazott, hogy »Orbán Viktor is úgy gondolkodik, mint ő«” – magyarázta Dudits.
Hozzátette: a negatív példák ellenére a magyar társadalom körében az elfogadás is párhuzamosan növekszik. “Míg 2018-ban minden ötödik magyar ismert a környezetéből LMBTQI-személyt, addig 2022-re már minden második. Ez azt mutatja, hogy az emberek is bátrabban vállalják fel a szexuális irányultságukat vagy nemi identitásukat. A nemzetközi szolidaritás is hatalmas mértékű. A Magyarországot érintő kötelezettségszegési eljárás már az Európai Unió Bírósága elé került, és ehhez 15 tagállam csatlakozott. Korábban soha nem volt rá példa, hogy ennyi tagállam támogatta volna a Bizottság beadványát. Ez is azt mutatja, hogy nemzetközi szinten is figyelemmel követik a magyar eseményeket” – mondta a Háttér Társaság nevú sorosista szervezet ügynöke.
0 Megjegyzések