Az 1956-os szabadságharc és forradalom kezdetének 66. és a köztársaság kikiáltásának 33. évfordulójának tiszteletére rendeztek megemlékezést Hajdúszoboszlón vasárnap délelőtt.
A Hősök terén Kocsis Róbert önkormányzati képviselő elevenítette fel a szabadságharc fürdővárosi eseményeit. Mint mondta, többségünk nem emlékezhet az akkor történtekre, de vannak, akik fiatalként megélték az eseményeket, s ma már nekik is halványulnak emlékeik.
– A fővárosi események híre hamar szétfutott a városban, a gimnázium is felbolydult. Az egyik nemzeti érzésű tanár egy Kossuth-portrét állított fel az iskola aulájában. A hírek hallatán a diákokat is elkapta a forradalmi hevület. A táblákon virító „Nem tehetem” mondat azt jelentette, hogy az ifjúság megtagadta a felelést – idézte fel.
Mivel a forradalmi eseményekről kevés dokumentum maradt fent, ennek köszönhetően a későbbi megtorlástól sokan megmenekültek Hajdúszoboszlón is.
A vörös csillag és a kommunista címer az itteni középületekről is hamar lekerült, s megalakult a Forradalmi Bizotmány, október 25-én pedig a Szovjet katonai emlékművet is lerombolták, majd a forradalom kitörésével a városban hatalmi vákuum alakult ki.
November 3-án szolgálatból hazafelé menet két vasutas tért be a városházára, aggasztó hírt hoztak: az oroszok Nyíregyházáig már minden állomást saját parancsokságuk alá vontak. November 4-én megindult a szovjet hadsereg támadása Magyarország ellen, majd a rákosista kommunizmust felváltotta annak egyenes ági leszármazottja, a kádári diktatúra, s a forradalom leverését követően a megtorlás következett.
– Milyen volt a megtorlás? A forradalom szoboszlói mártírjának, Zabos Ádámnak sorsa, mint csepp a tengerben ad választ erre a kérdésre. A szoboszlói fiatalembert 20 évesen, 1955-ben hívták be katonai szolgálatra.
A forradalom kitörésekor Budapest utcáira vezényelték egységével. A felkelők oldalán harcolva négy szovjet tankot lőttek ki. 1957-ben leszerelt, 1959 tavaszán tartóztatták le, édesapja szántóföldjéről hurcolták el.
A nyugatra disszidált, majd hazatért, volt parancsnoka adta fel a löveget kezelő hat fiút, akik közül hármat hamarosan kivégeztek. Zabos Ádám két társával együtt életfogytiglanit kapott, a kihallgatásokon megkínozták – mutatta be a szoboszlói mártír életútját, akit a szoboszlói köztemetőben helyeztek örök nyugalomra 1965-ben.
Emlékére állíttatta az utókor azt a kopjafát, ahol az ünnepséget követően a megjelent szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
De mi volt Zabos Ádám bűne? – tette fel a kérdést Kocsis Róbert. A válasz: Zabos Ádám hazáját védte az idegen támadókkal szemben.
0 Megjegyzések