Megnyílt a „Volt egyszer egy Északi… A történet folytatódik” című időszaki kiállítás július 16-án, a budapesti Közlekedési Múzeumban.
A kiállítást Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója nyitotta meg. A vasúti járműgyártás egykori bázisán, a fővárosi Északi Járműjavító Dízelcsarnokának kiállításán színes rendezvényekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és tematikus sétákkal várják az érdeklődőket október 31-ig, még a csarnok MÁV által hátrahagyott mai állapotában, a múzeummá történő átépítése előtt.
Szellemnek is nevezték
Az intézménytől a Napló megtudta: a tárlaton a látogatók megismerkedhetnek a magyar vasúttörténet legendás mozdonyaival. Az arzenál tagjai ugyanis egy ikonikus 424-es gőzmozdony mellett a vasútvillamosítás kiemelkedő alakja, a Kandó Kálmán által tervezett, már 1932-ben forgalomba állt V60-as villanymozdony, valamint egy – a suhanása és az alakja miatt Szellem és Koporsó nevekre is hallgató – 242-es is, mely a gőzmozdonyok magyarországi sebességrekordere. Ugyanakkor megcsodálható itt két M44-es, tipikus MÁV-os dízel tolatómozdony, egy Cmn személykocsi és az 1935-ös Árpád gyorssínautóbusz is, amely Budapest és Bécs között közlekedett.
Hazai sebességrekorder
A sebességrekorder 242-es gőzmozdony (melyet nemcsak Szellemnek, hanem Koporsónak is neveztek) az a 242.001-es pályaszámú jármű, amelyiket az 1967. december 20-án történt selejtezése után a honos állomásán, Püspökladányban állítottak ki. Ezen a helyén 1999. július 20-ig gyönyörködhettünk benne. Akkor a MÁV kilenc szakembere kétnapos, összehangolt munka eredményeként emelte le a helyéről az akkor már csaknem 60 éves járműcsodát egy különleges hidraulikus szerkezettel.
A 242 sorozatú gőzmozdony áramvonalas burkolattal ellátott, két kapcsolt kerékpárú, túlhevített gőzű ikergépezetű szertartályos mozdonytípus, melyet könnyű gyorsvonatok továbbítására alkalmaztak. A kiváló futómű biztosította a mozdony nyugodt futását, s jól példázza ezt, hogy a 242 sorozatú mozdony képes volt egyes pályaszakaszokon 20–30 km/óránál nagyobb sebességgel közlekedni más sorozatú gőzmozdonyokhoz viszonyítva. A mozdony a próbákon 161 km/óra sebességet ért el, felállítva a MÁV gőzmozdonyok sebességi rekordját. A legyártott járművek Budapest és Miskolc, majd pedig Budapest és Kassa között közlekedtek.
Ma már ez az egyetlen
A püspökladányi, 242.001 pályaszámú gép a hatósági vizsgát 1937. április 6-án teljesítette. Aztán 1945. január 16-án Ausztriába került, amelynek francia megszállási övezetéből 1948. augusztus 9-én térhetett vissza Magyarországra. Ezután előfogatolt üzemben a Budapest és Biharkeresztes közötti vonalon továbbított nemzetközi gyorsvonatokat – mígnem az 1967. december 20-i selejtezése után a honos állomásán, Püspökladányban állították ki mint műszaki emléket.
A MÁV Nosztalgia Kft. műhelye Istvántelken 2000-ben üzemképes állapotúra felújította, a mozdony kívülről elnyerte az eredeti állapotát, ám a széntüzelést átalakították finomítottgázolaj-tüzelésre. 1936 és 1940 között összesen négy készült belőle. A sorozat egyetlen megmaradt példánya a 242.001 pályaszámú gép, mely tehát a püspökladányiaknak és természetesen az országnak is nagy büszkesége.
Forrás: haon.hu /Vass Attila
0 Megjegyzések