Egy kis cég is gondoskodhat alkalmazottai nyugdíjáról – Mindenkinek megéri a pénztári hozzájárulás

A dolgozóknak jó előtakarékosságot jelent, s így könnyebb megtartani is őket.

– Egy öfős kis ABC-m van, nyugdíjpénztári hozzájárulást fizetnék dolgozóimnak. Ennek melyek a szabályai? – érdeklődött Sz. Árpád Tiszaújvárosról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőitől. Kérdésére Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszolt.

A mikro- vagy kisvállalkozás tulajdonosa dönthet úgy, hogy munkáltatói tagként belép valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba (illetve akár egészség- vagy/és önsegélyező pénztárba is). Ilyenkor a munkaadó – a nyugdíjpénztárral kötött írásbeli szerződésben – részben vagy egészben magára vállalja a pénztárba egyénileg belépő dolgozója tagdíjfizetési kötelezettségét. Ez történhet akár a cafeteriajuttatás részeként is.

A nyugdíjpénztári hozzájárulás közterhei mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak ugyanakkorák, mintha utóbbi pénzben, bérként kapta volna meg a jövedelme ezen részét. Vagyis 100 forintnyi munkaadói nyugdíjpénztári befizetés után a munkaadónak 19, a munkavállalónak pedig 33,5 forintnyi adó- és járulékfizetési kötelezettsége lesz, csakúgy, mint a bére esetén. A nyugdíjpénztár ezen felül még (a munkáltatói hozzájárulás összegétől függően) pár százaléknyi működési és fizetőképességi tartalékrészt is levon.

A pénztári kiegészítést kapó alkalmazottak e befizetések 20 százaléka után (akár maximum évi 150 ezer forintnyi) adóvisszatérítést igényelhetnek személyi jövedelemadójukból (szja). Ezen felül tovább növeli a megtakarításukat az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozam. Ez az elmúlt 10 évben átlagosan 7,4 százalék volt a szektorban, ami jóval meghaladta az inflációt. Mindezekkel együtt hosszú távon jobban járnak a cégek alkalmazottai, mintha hó végén fizetésként kapták volna meg ugyanazt a pénzt.

A nyugdíjpénztárhoz csatlakozó vállalatot törvény köti, hogy egységes – fix összegben vagy a munkabér ugyanazon százalékában számított – hozzájárulást fizessen minden egyes alkalmazottja után, aki már legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll vele. Vagyis nem válogathat, minden dolgozónak jár e lehetőség, függetlenül attól, hogy melyik pénztárban tag.

A cég alkalmazottaiként – az adókedvezmény és az elérhető kedvező hozam mellett – azért lehetnek előnyösek ezek a juttatások, mert hasznos előtakarékoskodást jelentenek a nyugdíjasévekre. A nyugdíjpénztári vagyon (a tőke és a hozam is) ugyanis az (öregségi, rokkant stb.) nyugdíjjogosultság elérése után legalább 10 éves pénztártagság fennállása esetén további közteher fizetése nélkül felvehető, illetve adott esetben szja- és illetékmentesen örökölhető is.

A munkaadóknak pedig azért hasznos a lehetőség, mert erősíti a vállalat iránti hűséget, segíti, hogy a munkatársak tovább maradjanak a cégnél. Több nyugdíjpénztár külön vállalati kapcsolattartókkal, a munkáltatóknak kialakított online kommunikációs, bevallási felületekkel segíti a cégeket.

Felfüggesztés, megszűnés

A munkáltatói hozzájárulás vagy/és adomány fel is függeszthető pl. azoknak a munkavállalóknak, akik maguk is szüneteltetik egy időre a munkaviszonyukat. S persze a cég egy idő után dönthet úgy is, hogy eláll e munkavállalói ösztönzői programtól: ilyenkor – általában meghatározott felmondási időszak, pl. 90 nap után – megszüntetheti a nyugdíjpénztárral kötött szerződését.

Korlát is szabható

Százalékos hozzájárulásnál lehet alsó vagy felső korlátot szabni (pl. a munkatársak bérének 5 százaléka, minimum 5 ezer, maximum 15 ezer forint havonta). Kivételt azok a kollégák jelentenek, akik 15 éven belül nyugdíjba mennek. Náluk ugyanis lehetőség van – akár az életkor növekedésével több „generációs csoportot" is alkotva – a többiekétől eltérő mértékű hozzájárulást adni.

További hírek: 

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések