Az unión belüli hatalmi érdekek között kell lavíroznia a következő öt évben az Európai Bizottság (EB) bővítési tárcáját vezető Várhelyi Olivérnek, miközben még arról is éles viták zajlanak a közösségben, hogy szüksége van-e az EU-nak, köztük Magyarországnak, új tagállamok felvételére.
A vasárnap hivatalba lépett új brüsszeli testület magyar biztosa bemutatkozó videójában azt hangoztatta, hogy egész pályafutása során Európa építéséért dolgozott. – El szeretném érni, hogy a szomszédos régiók polgárai közelebb kerüljenek a gazdasági és társadalmi jólét európai uniós szintjéhez – fogalmazott Várhelyi.
A magyar biztosnak az elsődleges feladata az lesz, hogy ezekkel az országokkal folytassa a csatlakozási tárgyalásokat, illetve egy szakértői apparátus segítségével ellenőrizze, teljesítik-e a tagállam jelöltek a szükséges kritériumokat.
Papíron jelenleg Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország van legközelebb a csatlakozáshoz, gyakorlatban viszont Ankara lemondott az uniós tagságról, hiszen az EU alapértékeivel összeegyeztethetetlen módon építi le a jogállamot Recep Tayyip Erdogan (65) államfő.
Rózsaszínnel jelöltük a csatlakozásra kész országokat, zölddel az abszolút támogatókat, míg sárgával a markáns ellenzőket.
Várhelyit azonban várhatóan nem is a balkáni tárgyalópartnerek izzasztják meg igazán, hanem a bővítést támogató és ellenző erők nézeteltérései. Míg Németországnak és a visegrádi négyeknek alapvető gazdasági érdekük a bővítés, Kiszelly Zoltán politológus szerint Franciaország és Hollandia nem akar több szegény országot felzárkóztatni.
–Ez a térség inkább a berlini gazdaságnak jelentene óriási lehetőséget, a német cégek új lehetőségei pedig a magyar beszállítóknak is több munkát hozna. Emellett a magyar gazdaság is új piacokat szerezne, amivel ellensúlyozni lehetne a hozzánk érkező támogatások csökkenését – magyarázta lapunknak a szakértő, aki úgy véli, Várhelyi és a bizottság a két álláspont közül inkább a bővítés felé fog elmozdulni.
– A német érdek tulajdonképpen uniós érdek, hiszen egyfajta versenyfutás zajlik Európa peremvidékéért, ahol az oroszok, a kínaiak, a törökök és az amerikaiak is meg akarják vetni a lábukat – tette hozzá.
A franciák ellenállása ugyanakkor óriási csalódást ébreszt több olyan országban is, amely készen áll a tárgyalások megkezdésére: bő két hete Albánia és Észak-Macedónia esetében nem tudtak megegyezni a tagállamok, noha utóbbi még a nevét is megváltoztatta, hogy esélye legyen az EU-tagságra.
Nagykövetből lett befutó
Várhelyi Olivér Magyarország Brüsszeli állandó képviseletének vezetője volt 2015 szeptembere óta, karrierjét azonban már korábban is az uniós politikának szentelte, dolgozott például a hazánk csatlakozását előkészítő jogi osztályokon is. Miután Trócsányi László (63) összeférhetetlenség miatt elhasalt a bizottsági meghallgatásán, a kormányfő Várhelyit jelölte, akire, ha nehezen is, de rábólintottak az illetékes testületek.
0 Megjegyzések