Az alapkamat emelése idén még nem várható, a monetáris kondíciókat a jegybank az új makrogazdasági adatoktól függően, fokozatosan szigoríthatja - vélték az MTI által megkérdezett elemzők.
Kiemelte: 2011 decembere óta először került sor kamatemelésre, de a megemelt betéti kamat még így is a közelmúlt piaci kamatszintjei alatt maradt, így a várható piaci hatás szempontjából a kamatfolyosó szűkítésénél is nagyobb jelentősége lehet a likviditást befolyásoló intézkedéseknek. A kamatlépés ugyanakkor jelzésértékű is volt a normalizáció, illetve a szigorítás megkezdését illetően, és az egynapos kamat jelentősége mindenképpen nagyobb, mint a változatlan alapkamaté.
Idén várhatóan nem lesz további kamatemelés, a likviditási keretek meghatározása a swapállomány változtatásán keresztül azonban további finomhangolásra ad lehetőséget.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az alapkamat emelésére csak akkor számít, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, feltehetően a jövő év közepén - írta kommentárjában.
Kifejtette: a monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába, illetve leállítják a szigorítási ciklust. Így várhatóan a hazai monetáris kondíciók fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint lassú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését. A Takarékbanknál így arra számítanak, hogy a monetáris tanács alapesetben negyedévente, az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok további csökkentéséről, valamint a kamatfolyosó kislépésű emeléséről.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kifejtette: a bejelentett intézkedésekkel megkezdődött a hazai monetáris politika normalizációja. Úgy vélte, az egyre erőteljesebb inflációs nyomás miatt várható volt, hogy valamilyen bejelentést tesz a jegybank, annak ellenére, hogy a külső környezetben jelentős enyhülést lehetett tapasztalni az elmúlt időszakban.
Úgy vélekedett, a külföldi nagy jegybankok oldaláról nincs lépéskényszerben az MNB, hiszen mind az Európai Központi Bank, mind a Fed várakozó álláspontra helyezkedett. Az eurózónában kivezették a nettó eszközvásárlásokat, szeptember 1-től pedig bevezetik az új célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO) programot, ezzel segítve a hitelezést és a kamatok kordában tartását. Az eszközvásárlási program keretén belül lejáró eszközökért kapott tőkét még hosszú ideig újrabefektetik. Az amerikai jegybank is visszavonulót fújt, idén már nem várnak kamatemelést az amerikai jegybankárok, és a mérlegleépítés ütemét is csökkentik. Mind a növekedési, mind az inflációs kilátások lefelé mozdultak el globálisan, így ismét támogató álláspontra helyezkedtek a nagyobb jegybankok.
Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint "lazább hangvételű szigorítást nehéz lett volna elképzelni". Kiderült, hogy az infláció cél fölé emelkedése egyelőre mégsem okoz akkora "fejfájást" a jegybanknak, mint amennyire az az év eleji kommunikációból kitűnhetett - jegyezte meg.
Kifejtette: az egészen rövid kamatszint 10 bázispontos emelésének közvetlenül nincs érdemi hatása az inflációra, a jegybanki lépések elsősorban az árfolyam terelésén keresztül befolyásolhatják a hazai árakat. Miután a piac egy óvatos kamatemelési ciklus elindítására számított, az MNB elnöke viszont határozottan egyszeri lépésről beszélt, a forint érthető módon gyengült. A beárazott helyzethez képest tehát a keddi bejelentések hatására - az árfolyam gyengülésén és a piaci kamatok csökkenésén keresztül - lazultak a monetáris kondíciók - írta kommentjében.
MTI
0 Megjegyzések