Magyarország a lengyelekhez és a csehekhez hasonlóan a GDP legalább 1 %-ának megfelelő uniós támogatástól eshet el. Ez azt jelenti, hogy a magyar növekedés 4-5 százalék helyett 3-4 százalék lehet, ami még mindig magasan az uniós átlag felett van.
A londoni Capital Economics úgy kalkulál, hogy csak a szerkezeti alapokból 2021-től a bruttó hazai termék 1 %-ával kevesebb folyik be a térségbe, ami egyedül a lengyelek esetében évi 6 milliárd eurót jelent.
A Bank of Amerika egyik szakértője arra figyelmeztet, hogy a kevesebb EU-pénz nem sok jót ígér a növekedés szempontjából. A magyar gazdaságon az előző periódusban 4-5 %-ot lendített a brüsszeli anyagi segítség. Ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor a keleti tagoknak a kohéziós források esetében már 11, az agráriumban pedig csaknem 18 %-os támogatásról kell lemondaniuk.
Az is hátrányos számukra, hogy a jogosultságot a jövőben már nem csupán az egy főre vetített jövedelem alapján állapítanák meg, hanem pl. aszerint, hány migránst fogadnak be, és hogy mekkora a munkanélküliség. Azután Magyarország és Lengyelország esetében tekintetbe vennék a jogállami klauzulát, ami további megvonást jelent, ha hatályba lép.
És akkor még ott van az a tényező, hogy a jövőben ezeknek az államoknak többet kell befizetniük a közös költségvetésbe, mert gazdasági helyzetük sokat javult. Mindent egybevéve azonban sok függ attól, hogy a keleti kormányok mennyire képesek nagy összegeket lekötni a kohéziós alapokból 2021 után, mert ha ügyesek, akkor azzal jelentősen mérsékelhetik az elúszó pénzek arányát – írja a Financial Times.
És akkor még ott van az a tényező, hogy a jövőben ezeknek az államoknak többet kell befizetniük a közös költségvetésbe, mert gazdasági helyzetük sokat javult. Mindent egybevéve azonban sok függ attól, hogy a keleti kormányok mennyire képesek nagy összegeket lekötni a kohéziós alapokból 2021 után, mert ha ügyesek, akkor azzal jelentősen mérsékelhetik az elúszó pénzek arányát – írja a Financial Times.
0 Megjegyzések