Nagy felhördülés volt a ballib médiában, az idei felvételi Magyar nyelv, 3. feladata miatt. Ugyanis itt a feltett kérdésre, emojikkal kellett válaszolni.
Ezeknek semmi sem jó. Ha elavult poroszos az oktatás, akkor az a baj. Ha modernebb, akkor az a baj. Ha száraz az anyag, akkor az a baj. Ha kicsit ötletesebb, akkor az a baj.
De nézzük a feladatot, a 444 írja:
Idén a 8. osztályosoknak összepakolt magyar nyelvi feladatlapon még azt is felmérték, hogy a diákok mennyire vannak képben a chates kommunikációval. Aki jól tudja használni az emojikat, szerezhetett két potya pontot:
Amellett, hogy végre ötletes, jópofa és modern, a fiatalokhoz is közel álló kérdés lett feltéve, arra is érdemes gondolni, nem-e éppen fordítva működik a dolog. Azaz nem az emojikat kellett felismerni és beazonosítani, hanem valójában a kérdésben feltett magyar nyelvi kifejezéseket. Csupán a válasz megadását gondolták ilyen ötletesen megoldani. Ahhoz hasonlóan, mintha például egy kifejezés sort kellene megfelelő sorrendbe állítani úgy, hogy a kifejezések elé (vagy után) kellene a megfelelő sorszámot beírni. Világos, hogy ebben az esetben sem azon matematikai készséget vizsgálnák, hogy egytől tízig el tud-e helyesen számolni a fiatal.
Persze ezt az agyonművelt értelmiségi ballib sajtót úgy tűnik nem látja át. Persze nyilván nem is akarta, csupán ugrik mindenre, amivel úgy véli belerúghat a kormányba egyet és “oktatásügyezhet” egy nagyot.
De nézzük meg, a tanárok mit gondolnak az “ügyről”.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az Eduline-nak adott szakvéleményében ezt írta az ide felvételi feladatsorról:
„Nagyon sok felső tagozatos tanárnak nem ez lesz a véleménye, de a maga műfajában ez egy jó feladatsor. Vannak benne olyan jópofa feladatok, mint például az emotikonok jelentéséről szóló, amit konkrétan az iskolában nem tanítanak, de a téma a képi és a nyelvi kód közötti váltás miatt fontos… A feladatsor a logikus gondolkodást is teszteli, hiszen a nyelvészeti szövegben lévő szóalkotási sajátosságok alapján kell kitalálni, hogy mit jelenthetnek a Lackfi-versben lévő szavak.”
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladatsorban jó arányban vannak az iskolai tudásra építő és a logikai képességeket, szókincset, anyanyelvi kompetenciát mérő feladatok – olvasható az Eduline beszámolójában. Ugyanakkor két feladattípus nemcsak a nyolcadikosoknak összeállított vizsgán, hanem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok írásbelijén is felülreprezentált: a szólásokról, közmondásokról szóló, valamint a „szókirakó” típusú feladatok.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladatsorban jó arányban vannak az iskolai tudásra építő és a logikai képességeket, szókincset, anyanyelvi kompetenciát mérő feladatok. … A “szólásokból valamivel kevesebb van az idei feladatsorokban, és azoknak is kihúzták a méregfogát. Nem azon múlik, meg tudják-e oldani a gyerekek a feladatot, hogy ismerik-e az adott szólást, hanem hogy meg tudják-e fejteni azokat” – teszi hozzá.
De mint tudjuk, a nagyon független szabad gondolkodású modern sajtót mindezek nem érdeklik, a lényeg, hogy hőböröghessenek.
0 Megjegyzések