Szakgyógyszerész - Hajdúszoboszló
Bár férje rokonságában voltak orvosok, patikusok, igazából elsőgenerációs gyógyszerésznek számít dr. Tóthné Kiss Teréz, aki 1946. december 15-én született Hajdúszoboszlón. Édesapja nagyon jó képességű, széles látókörű, lányait szigorúan, de következetesen nevelő, taníttatásukért mindent megtevő szoboszlói iparos ember volt. Melegszívű, családcentrikus édesanyja Nádudvarról került a fürdővárosba, afféle „jó kotlós” módjára elsősorban a négy lány nevelésével foglalatoskodott. Mindannyian egészségügyi pályára kerültek, hisz Erzsébet orvos, Anna elektroterápiai szakasszisztens, míg Éva ugyancsak gyógyszerész lett.
Csodálatos gyermekkort töltött a híres fürdővárosban. Az ötvenes évek elején édesanyja a művelődési házban dolgozott, ott is laktak, így életének legfogékonyabb korszakában hatalmas élményanyaghoz jutott: zenetanulás, balett, színházi előadások, bálok részese lehetett. Az úttörőtáborok emlékezetes színfoltot jelentettek életében, megismerhette az ország különböző tájait, és mindennek megkoronázásaként még Csillebércre is eljutott. Az iskolában a jó tanulók közé számított, bár elsősorban humán beállítottságú volt, később mégis reálszakon végzett a Hőgyes Endre Gimnáziumban. Tanárai közül dr. Pásztor Erzsébet biológia tanárra és a magyar–angol szakos kiváló osztályfőnökre, Gyera Jánosra emlékezik vissza jó szívvel. Utóbbinak köszönheti, hogy megismerte az olvasás gyönyörűségét, megszerezte az általános műveltség irodalmi alapjait.
Érettségi után a KLTE történelem–földrajz szakára jelentkezett Debrecenbe, ám helyhiány miatt nem vették fel, így dolgozni kezdett: egy gyógyszertárba került pénztárosi állásba. Farkas Irén és Győri Mária frissen végzett gyógyszerész kollégái addig győzködték, hogy egy év múlva Szegedre jelentkezett az Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karára. Egyetemi évei alatt különböző speciális kollégiumokat hallgatott: dr. Morvay Józsefnél klinikai laboratóriumi diagnosztikát, melyet sikeres vizsgával zárt, majd dr. Gábor Miklós speciális kollégiumán vett részt.
Ezerkilencszázhetvenegyben került haza szülővárosába. Majd két évtizedig éjjel-nappalos patikában dolgozott, éjszakai ügyeleti szolgálatban vett részt, sokat helyettesített a környező falvakban, legtöbbször Nagyhegyes egyszemélyes gyógyszertárában fordult meg. Itt találkozott a kiváló gyógyszerésszel, dr. Wolf Ervinnel, aki Genovában végzett, de sokat tanult Czimbalmos doktor úrtól is. 1973-ban Rozsnyai Mátyás tudományos szakmai versenyen vett részt, majd 1975-ben Budapesten az Orvostovábbképző Intézetben növényvédő szerek toxikológiájából szakirányú végzettséget szerzett. 1981-ben szakvizsgát tett gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés szakon.
A megyében másodikként, az országban harminchetedikként nyitott gyógyszertárat 1991-ben, amely jogelőd nélküli, újonnan alapított magánpatika.
Dr. Tóthné Kiss Teréz úgy véli: – A jó gyógyszerész türelmes, megértő és nagy-nagy empátiakészséggel kell rendelkeznie. Ezt a betegek meg is hálálják, hisz nagyon jó emberi kapcsolatok alakulnak ki a gyógyszerész és a beteg között. A mi patikánk „egyénre szabott”, tősgyökeres szoboszlói révén igyekszem „próféta lenni a saját hazámban”, és nagyon jó érzés, hogy nap mint nap érzem az emberek szeretetét.
Ezerkilencszázhetvenötben kötött házasságot dr. Tóth Lukáccsal, aki a DOTE-n végzett általános orvosként. Végtelenül humánus, nagy tudású, családcentrikus ember volt, aki a rendelőintézet igazgató főorvosaként komoly szervezőmunkát végzett: szűrővizsgálatokat szervezett a különböző rizikófaktorok kiszűrésére, és ő szervezte meg a nefrológiai szűréseket is a városban.
Sajnos nagyon fiatalon, 1978-ban 42 évesen távozott az élők sorából, betölthetetlen űrt hagyva maga után.
Házasságukból két gyermekük született: Gabriella 1976-ban, ő édesanyja nyomdokain haladva 2001-ben a Szegedi Egyetemen gyógyszerész diplomát szerzett, jelenleg szakgyógyszerészi vizsgára készül, Hajdúszoboszlón az Arany Patikában dolgozik. Lukács 1977-ben született. Ő inkább műszaki beállítottságú, tanulmányait is ez irányban folytatta, informatikával foglalkozik. Nős, most várják első gyermeküket. A gyermekeit egyedül nevelő édesanya szabadidejében énekelt. Három évtizeden keresztül volt kórustag, a Bárdos Lajos Városi és Pedagógus Énekkarban énekelt, bejárták szinte egész Európát. Nagy szerepe volt ebben a kiváló karnagynak, Török Zoltánnak. Olyan zeneszerzőkkel találkozott, mint Bárdos Lajos, Fasang Árpád, Csenki Imre és ifjú Bartók Béla.
2002-ben nyugdíjba vonult, de az Arany Patika sorsa szívügye – most építi a kor követelményeinek megfelelő új gyógyszertárat.
Úgy érzi, a sok nehézség ellenére csodálatos életutat járt be, amelynek egyetlen negatívuma, hogy a szépen induló család hamar elveszítette a családfőt. Gyermekeiben látja kiteljesedni a jövőt és készül a nagymamaszerepre.
(Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
0 Megjegyzések