Halloween – honnan is jött eredetileg? Honnan származik a Halloween ünnep?
A Halloween szó eredetileg a skót All Hallow’s Evening – azaz a minden szentek estéje – kifejezésből származik, történelme pedig egészen a római időkre nyúlik vissza. A Samhain kelta hagyományból indult világhódító útjára – akkoriban, amikor a rómaiak elfoglalták Galliát. A kelta napisten tiszteletére rendezett ünnep éjszakáján egyrészt köszönetet mondtak a földért és a termésért, másrészt áldozatot mutattak be az elmúlt évben elhunytakért, hogy a lelkük zavartalanul vándorolhasson a holtak birodalmába.
A sötétség kezdetét is jelentette október 31. éjszakája, amit rituálék egész sorával ünnepeltek a kelták. A rómaiak saját hagyományaikkal vegyítették a pogány szokásokat, így már akkoriban kezdett új jegyeket felvenni a Halloween. Később pedig a keresztény ünnepekkel, a Mindenszentekkel és a halottak napjával is összefonódott.
Mai formája, melynek lényege a külsőségekben, a többi közt a töklámpásban rejlik, egy ír legendára vezethető vissza: egy részeges kovács, Jack O’Lantern találkozott az ördöggel, aki el akarta vinni magával a pokolba. Az okos kovács azonban túljárt az eszén, és elérte, hogy az ördög megígérje: bűnös élete ellenére nem kerül a pokolba. A mennyországba viszont nem fogadták be részeges évei miatt. Így nem volt mit tennie, megkérte az ördögöt, hogy adjon neki fényt, amivel visszatalálhat az élők világába. A szájhagyomány szerint az ördög egy örökké izzó fadarabot adott a kovácsnak a pokol tüzének parazsából, amit Jack egy kivájt takarmányrépába rejtett és azt használta lámpásnak. Amerikában végül sütőtökre cserélték a takarmányrépát és mivel ez a verzió terjedt el szerte a világon, ma a narancssárga töklámpásokat tekinthetjük a Halloween első számú szimbólumának.
Mindenszentek vagy halottak napja?
A mindenszentek és a halottak napja közötti különbség nem mindenkinek világos, ami nem csoda: a két, egymást követő ünnepnap összemosódott a néphagyományban is. Régóta a halottakra való emlékezés szokásai, rítusai uralják mindenszentek napját is. Ráadásul november 2-a általában már munkanap, így ma is november 1-je, mindenszentek napja sokak számára a halottak napi teendők ideje. Magyarországon 2000 óta munkaszüneti nap.
A keresztény felekezetek tagjai és mások is ki szoktak látogatni a temetőbe a két nap valamelyikén. De érdemes tudni, hogy a reformátusok hivatalosan egyik ünnepnapot sem tartják meg. Szokásként meghonosodott az ő körükben is a temetőlátogatás, ám hivatalosan sem a halottak napja, sem a mindenszentek nem egyházi ünnepük. Ők a reformáció emléknapját ünneplik október 31-én, idén éppen az 500. évfordulót. Az evangélikusoknál és az unitáriusoknál viszont egyházi szinten is nyilvántartják a halottak napját.
A dolgot tovább bonyolítja, hogy sokak örömére, mások felháborodására az angolszász kultúrkörből származó, a kelta mitológiára visszavezethető halloween szokásai is kezdenek meghonosodni. Lásd az első részét a cikknek.
A november 1-jei mindenszentek katolikus ünnep: ilyenkor a megdicsőült lelkekről emlékeznek meg, tehát nem csak azokról a szentekről, akik nevesítve vannak a kalendáriumban, hanem minden lélekről, aki üdvösségre jutott. Ez „a megdicsőült egyház ünnepe”, a halottak napját viszont azoknak a lelkeknek szentelik, akik hitük szerint még a tisztítótűzben szenvednek, vagyis ez „a szenvedő egyház ünnepe”.
Tudta?
1. A halottak napjáról a magyar katolikus parasztság úgy tartotta, hogy ez a halottak visszajárásának ideje is. Egyes vidékeken éjszakára ételt is kikészítettek a halottaknak, vagy a temetőbe, a sírokra vitték ki.
2. A magyar katolikus néphagyományban tilalmak is kapcsolódtak a halottak napjához, például nem volt szabad befőzni és kenyeret sütni.
3. Az ortodox egyház nem a római katolikus halottak napján emlékezik meg az elhunytakról, hanem a pünkösdi időszakban.
4. Az orosz egyházban külön halottak napját tartanak az elesett vitézek emlékére október 21-én.
5. A halottak napja a szegényekről való gondoskodással is összekapcsolódik. A katolikus hagyományok szerint azért kell alamizsnát adni, hogy a halott megszabaduljon a purgatóriumból.
6. Egyes magyar falvakban nemcsak halottak napján, hanem egész héten, „a halottak hetén” tiltották a munkát, hogy ne zavarják meg a holtak nyugalmát. Máshol viszont politizálásra használták mindenszentek napját, egyes falvakban hagyományosan ezen a napon tartották meg a bíróválasztást.
A halottak napjának ünnepét a keleti egyházban már 380-ban megülték, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a minden pogány isten tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel.
Először a Kr. u. 636-ban elhunyt Sevillai Izidor püspök rendelte el a szerzeteseinek, hogy a pünkösd utáni napon a halottakért misézzenek. Széles körű elterjedése Odilo clunyi bencés apát nevéhez fűződik. Utasítására a szerzetesek a mindenszenteket követő napon misékkel, zsoltárokkal, alamizsnával emlékeztek meg a halottakról. Egyházi rítus volt a halottakért végzett esti könyörgés, harangozás is.
0 Megjegyzések