A NASA tudósai hét erős napkitörést észleltek az elmúlt két napban. Ez komolyan aggasztja a csillagászokat.
A NASA Solar Dynamics Megfigyelőközpontjában egyenlőre nem tudják mire vélni ezt a jelenséget, ugyanis a nap olyan 11 éves ciklusban van, amikor is a naptevékenység csökken. A ciklus 2008-ban kezdődött amikor is a nap a legaktívabb volt és 2019-ig tart, amikor is a legpasszívabbnak kellene lennie. Ez a ciklusosság ismétlődik amióta a naptevékenységet figyeli az emberiség.
<
<
A mostani pár hete észlelt kitörések nem illenek bele az eddig ismert modellbe, ugyanis 2019-re a naptevékenységnek igen gyengének kellene lennie.
A nap annyira aktív, hogy vasárnap a nemzetközi űrállomáson is riadót fújtak, hogy az ott tartózkodó űrhajósok gyorsan biztonságos helyre menekülhessenek ha bekövetkezik a katasztrófa.
Tudósok figyelmeztetnek, hogy ha a naptevékenység tovább erősödik, akkor akár a föld is veszélyben lehet.
A napkitöréseknek komoly földi hatásai vannak. A közvetlen hatások a következők:
Erős flerek idején jelentősen megnő a földi felsőlégkörben és bolygónk kozmikus környezetében a nagyenergiájú sugárzások erőssége. Ez elsősorban a röntgen- és gammasugárzásra vonatkozik, továbbá, ha a Föld a flerből kiinduló részecskenyaláb útjába esik, akkor a töltött részecskék (elsősorban protonok) áramára is. Ezek komoly kárt okozhatnak a geostacionárius műholdakban és űrszondákban; a töltött részecskék továbbá egészségi kockázati tényezőt jelentenek pilóták és űrhajósok esetében. Megszűnne a felső légkor ionizált D-rétege.
A flereket kísérő rádiókitörések megzavarhatják, vagy megszüntethetik a Föld nappali oldalán a rádiós kommunikációt és a radarok működését. Ez jelentősen megnehezítené vagy lehetetlenné tenné a repülőutakat a sarkok körzetében (ez a körzet ilyen esetben a mérsékelt égövig is lenyúlhat).
Ha a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi magnetoszférának ütközve mágneses vihart okozhat. A vihar megzavarhatja a navigációt, megbolondítva az iránytűket. Emellett a mágneses tér gyors ingadozása erős kóboráramokat indukálhat az elektromos berendezésekben, ami olykor – elsősorban magas földrajzi szélességeken, például Kanada, Skandinávia – nagy területeket érintő áramkimaradásokhoz vezet.
A magnetoszférában a töltött részecskék mennyisége jelentősen megnőhet, ha a Földet eltaláló (koronakidobódásból eredő) bolygóközi mágneses felhő mágneses polaritása a magnetoszféráéval ellentétes. Ekkor ugyanis a felhő és a magnetoszféra között mágneses átkötődés történhet, s ennek révén a felhő plazmája bejuthat bolygónk magnetoszférájába.
A légkör elvesztheti ózonrétegének 50-10%-át, ami a bőrrákos megbetegedések számának növekedéséhez vezet.
A világos éjszakai égbolt megzavarja az állatok életciklusait és felborítja mindennapi életük rendjét.
A protonok áramlása magreakcióba lépne a légkör oxigén és nitrogén atomjaival. Ennek eredménye nagysebességű neutronáramlás lenne, ami elérhetné a földfelszínt is. Ennek következménye a számítógépes rendszerek összeomlása, mert a memóriákban lévő aktuális tartalom felülíródna.
Forrás: dailystar/wikipedia
0 Megjegyzések