Komoly változáson mennek keresztül a terrortámadások és a városok erre adott válaszai is. A modern közösségi épületek természetes velejárója a környezetbe simuló védelem, de London újabb „acélgyűrűkkel” és fegyveres rendőrökkel is készülhet.
Nyolc percig tartott a legutóbbi londoni terrortámadás, ennyi kellett a fegyveres erőknek, hogy végezzenek a támadókkal – hívja fel a figyelmet a The Conversation. A cikk ezt követően végigveszi a terrorizmusnak bélyegzett akciók „evolúcióját”. A 9/11 előtti korszakot az 1972-es müncheni olimpián történt túszejtéssel kezdi, mely során a palesztin „gerillák” 200 társuk szabadon engedését követelték. A szerencsétlen kimenetelű akcióban a végén kilenc izraeli atléta veszett oda, egy rendőr és négy túszejtő mellett.
Az IRA már beleszólt a városrendezésbe
Az 1975-ös, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) Balcombe Street-i bandájának bukását is ide sorolják, akik a hatnapos túszdráma helyszínéről kapták a nevüket. A patthelyzetet sikerült véráldozat nélkül feloldani, a csoport egyébkén halálos kimenetelű robbantásos merényletért is felelős volt.
Az IRA támadásai miatt, melyben a becslések szerint 1800-an haltak meg az évtizedek alatt, London legtöbb szemetesét leszedték, mert ideális rejtekhelyként szolgáltak. A metróban 1991 és 2011 között nem volt szemetes, a Square Mile-ra például csak 20 év után, 2013-ban kerültek vissza.
Szintén londoni akció volt az 1980-as, az iráni nagykövetség ellen elkövetett támadás, mely során hat fegyveres szállta meg az épületet. A hatodik napon kivégeztek egy túszt, melyre válaszul a Thatcher-kormány bevetette a Special Air Service (SAS) egységet, mely a kamerák kereszttüzében intézett ostromot, amiben öt támadóval végeztek, miközben egy túsz is életét vesztette.
Egy új minta
Az írás felhívja rá a figyelmet, hogy a 2008-as mumbai, valamint a 2015-ös decemberi párizsi támadás is az új mintához tartozik. Mindkét alkalommal fegyveres elkövetők a lehető legtöbb áldozat céljával okoztak felfordulást városok központjában, követeléseik pedig nem is voltak. A londoni rendőrség, a Metropolitan Police Service ennek megfelelően áthelyezte a hangsúlyt a gyorsaságra.
A sebesültekkel sem törődnek
„Arra kérjük őket, hogy ne törődjenek a sebesültekkel. A legfontosabb, hogy a veszélyforráshoz érjenek” – mondta el egy vezető beosztású rendőr a prioritásokról. A cikk itt megjegyzi, hogy természetesen a fegyveres egyenruhások száma is elengedhetetlen a gyorsasághoz, melynek értelmében 2016. januárjában döntés született, hogy 2800-ra, az állomány 10 százalékára emelkedik ez a szám Londonban.
Fegyverek helyett autók
Annyi biztos – jegyzik meg –, hogy a Britanniában történő terrortámadások száma egyre nő. Ugyanakkor azok mintázata igen változó, hiszen a mostani támadás a westminsteri és a 2013-as katonagyilkosság mellé helyezhető (autó és kés), míg a manchesteri kilóg ebből a sorból.
A lap egy korábbi írásában kifejtik, hogy London az 1990-es évek elejétől élen jár a terrorista támadások elleni védelem kiépítésében. Akkor az IRA ellen úgynevezett „acélgyűrűket” vetettek be, ami valóságos védelmi állások kiépítését jelentette főként kemény célpontoknál, mint a parlament és a pénzügyi központ. A barikádok és fémoszlopokat gyakorlatilag csak odaszórták a fontosabb helyszínekre, míg idővel ezek a felépítmények egyre szelídebbek lettek, és a művészettel is összekapcsolták, hogy ne üssön el a városképtől.
Ugyanakkor a mostani támadások inkább puha célpontok ellen irányulnak, ebből a szempontból már a sorba illik a manchesteri vérfürdő. Felhívják a figyelmet, hogy az újabb épületeknél már figyelembe veszik a terrortámadások veszélyeit, így a stadionok például bombabiztosak. A BBC korábbi írásában az Arsenal otthonát hozza példaként, itt már a környezetbe olvadnak a védelmi alkalmatosságok, példának okáért a klub címerében is szereplő óriási ágyúk stadion előtti másai, ha kell, egy száguldó kisteherautót is megállítanak. Ugyanakkor rövidtávon további acélgyűrűkre és még több fegyveres rendőrre kell számítani – jegyzik meg.
0 Megjegyzések