Mind közgazdasági, mind jogi értelemben megalapozatlan a Jobbik egységes uniós bérekkel kapcsolatos kezdeményezése – állítják a Magyar Idők által megkérdezett szakértők. Amellett hogy a fejlettebb országok gazdasági szerkezete is eltér, a vállalatoknak és a nyugat-európai országoknak sem érdekük az azonos bérszínvonal. Jogi szempontból az intézkedés korlátozhatná a szolgáltatások és az áruk szabad áramlását; Németország ellen hasonló okból indult kötelezettségszegési eljárás. Így Brüsszelben várhatóan nem juthat el jogalkotási fázisba a kezdeményezés.
Megvalósíthatatlannak nevezte a közös európai uniós bérek ötletét a Magyar Idők kérdésére Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár. Kiemelte: nincs olyan, hogy európai bér. Hatalmas különbségek vannak a tagállamok között országos és ágazati szinten egyaránt. Vagyis a tagállamok között is eltérnek a fizetések, nem csak a keleti és nyugati régiókban, de a nyugati országok között is nagyok a különbségek. Ágazatonként sem lehetne egységesíteni a kereseteket. Például a skandináv országokban elhanyagolható a termelőszektor szerepe, legnagyobb arányban a szolgáltatói szféra járul hozzá ezekben a tagállamokban a gazdasági növekedéshez.
A szakértő felidézte: az egységes bérezés kialakításában az eltérő fejlettségi szint is akadályt jelent. A fejlettebb tagállamokban a vállalkozások már a munkaerő kiváltására alkalmas, bonyolult gépeket és technológiákat alkalmaznak, míg sok országban – köztük nálunk is – a cégek elsősorban az élőmunkára támaszkodnak. A fejlettebb technológiával rendelkező munkaadóknak kevesebb embert kell foglalkoztatniuk, akiknek így magasabb bért tudnak fizetni.
Ugyanakkor Csath Magdolna nem tartja elfogadhatónak a hazai vállalatok azon hozzáállását sem, hogy a magasabb bérszínvonal veszélybe sodorná versenyképességüket, ezért nem szívesen emelnek bért. Ugyanis, ha korszerűbb menedzsment- és szervezési módszereket alkalmaznának, nagyobb új értéket tartalmazó, innovatívabb termékeket, szolgáltatásokat kínálnának a piacon, jobb bevételre tehetnének szert. Ez pedig megteremtené az alapját a magasabb béreknek.
Az egységes keresetek kialakítása az eltérő fejlettségi szint miatt sem lehetséges
Jelenleg azonban sokan az egyszerűbb utat választják: az olcsó bérekkel versenyeznek. A piacgazdaság sem teszi lehetővé a központilag szabályozott egységes fizetéseket, így az állam elsősorban a közszféra béremelésein keresztül tudja a piaci bérek emelését ösztönözni. A cégeknél pedig a technológiai fejlesztések, a korszerűsítések, a termelékenység növelése segítheti a magasabb bérek kigazdálkodását.– A fejlettebb nyugat-európai országoknak, valamint az ott működő vállalatoknak nem érdekük a keleti régiók bérfelzárkóztatása – fogalmazott a közgazdász. Ennek oka, hogy az alacsonyabb bérek lehetővé teszik számukra a máshol kiképzett jó szakemberek megszerzését akár az iparban, akár a közszolgáltatásokban, például az egészségügyben. Csath Magdolna ugyanakkor kiemelte: azt a célt mindenképpen ki kellene tűzni, hogy a béreket minden szakmában és területen mielőbb felzárkóztatjuk az európai átlagbérhez.
– Nem várható, hogy jogalkotási fázisba lépjen a Jobbik kezdeményezése, akkor sem, ha összegyűjtenék a szükséges egymillió aláírást – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Felidézte, 2014-ben Németország kötelezővé akarta tenni, hogy a területére szállító – de nem ottani székhelyű – logisztikai vállalkozásoknak a német minimálbért kelljen kifizetniük alkalmazottaiknak. Emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Németország ellen, mivel az Európai Bizottság (EB) álláspontja szerint a bérek egységesítése korlátozta volna a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását a közösségen belül.
Az alkotmányjogász szerint az Európai Polgári Kezdeményezés folyamatán belüli aláírásgyűjtést Brüsszel részben politikai célzattal engedélyezhette, hasonlóan a CEU-val, valamint a civil szervezetekkel kapcsolatos alapjogi eljáráshoz. Ha összegyűlik a szükséges mennyiségű aláírás, az EB megvizsgálja a szakmai megalapozottságot, de nem köteles jogalkotási javaslatot előterjeszteni. Ifj. Lomnici hozzátette: a német példát alapul véve elég nehéz lenne megfelelő érvekkel normaalkotási szakaszba léptetni a Jobbik bér-unióra vonatkozó kezdeményezését.
0 Megjegyzések