Első, alakuló ülését tartotta hétfőn a városháza dísztermében a Békéscsaba 300 Várostörténeti Emléktestület. Abban többek között bizottsági elnökök, intézményvezetők, helytörténettel foglalkozó civil szervezetek, egyházak és nemzetiségek képviselői kaptak helyet.
Szarvas Péter polgármester, az emléktestület elnöke elmondta: a város területe kilenc falu révén már az Árpád-korban lakott volt, az 1600-as évek végére viszont a török hódoltság miatt teljesen elnéptelenedett. Az újratelepítés Harruckern János György nevéhez köthető – aki a háborúban szerzett érdemei elismeréseként vehette meg a jelenlegi Békés megye területét –, illetve több évre, azok közül pedig leginkább 1718-ra tehető. Ennek lesz tehát jövőre háromszáz éve.
– Olyan rendezvénysorozatot kell összeállítani, amely méltó a háromszázadik évfordulóhoz – emelte ki a városvezető. Szarvas Péter elmondta, hogy vannak már javaslatok, többek között várostörténeti kiállításra, emléktáblákra, szobrokra, fesztiválokra, tudományos konferenciákra, illetve arra, hogy miként lehetne megszólítani az ifjúságot és mindezekkel erősíteni a békéscsabai identitástudatot, a csabaiságot. Az ötleteket a tervek szerint február végéig gyűjtik össze.
Az emléktestület elnöke szerint érdemes lenni a figyelemfelhívást – hogy milyen jelentős jubileum közeleg – még idén év végén megtenni, az ünnepségsorozatot pedig jövőre, 2018-ban, a magyar kultúra napján hivatalosan is elindítani, de ezt még egyeztetni kell.
Kiss Tibor, Békéscsaba alpolgármestere, az emléktestület elnökhelyettese kiemelte: az intézmények, a civil szervezetek, az egyházak és a nemzetiségek bevonásával szerteágazó program szervezhető. Szarvas Péterhez hasonlóan hozzátette, hogy az utóbbi években több jelentős évfordulót ünnepelt a város – elég az '56-os vagy a Munkácsy Mihály-emlékévre gondolni –, tehát ebben a tekintetben nem lesz újdonság, hogy most is egy hasonlót kell lebonyolítani.
Forrás: beol.hu
0 Megjegyzések