Meghozta a döntését a Kúria a devizahitelesek ügyében

A Kúria jogegységi határozatot hozott a devizahitelesek ügyében az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán. A minden bíróságra kötelező döntés kimondja: ha az adósok nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról, visszajár minden pénz, amit a folyósított kölcsön összegén túl fizettek. A döntés azonban nem foglalkozik a kártérítés és perújítás kérdésével, ami csalódást okoz az érintetteknek.

Pénteken jogegységi határozatot hozott a Kúria a devizahiteles szerződések ügyében, ami minden bíróságra nézve kötelező. A döntés az Európai Unió Bíróságának adósbarát ítélete nyomán született.

A Kúria egyértelműen kimondta, hogy az adósoknak a folyósított kölcsön összegén túl minden pénz visszajár, amennyiben az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen volt, vagyis ha nem kaptak megfelelő tájékoztatást. Ráadásul késedelmi kamat is jár a túlfizetés után.

A döntés alapján az érintett esetekben a szerződést utólag nem lehet érvényessé nyilvánítani, kivéve, ha azt maga az adós kéri megfelelő tájékoztatás után.

A Kúria döntésével nem mindenki elégedett

Bár a Kúria határozata alapjaiban követi az EU-s bíróság iránymutatását, több ponton eltér attól. Míg az európai bíróság megtiltotta a szerződések utólagos tartalmi módosítását, a magyar Kúria nem vizsgálta az árfolyamrés tisztességtelenségének kérdését – pedig azt a kormány utólag, tartalmilag módosította.

Az árfolyamrés a vételi és eladási árfolyam közti különbség. Devizahitelek esetén a folyósítás vételi áron, a törlesztés pedig eladási áron történt, és e kettő közti különbség tisztességtelenségét állapította meg korábban a bíróság.

Bihari Krisztina, az első nyertes per ügyvédje szerint fájó módon hiányzik a döntésből a kártérítési felelősség kérdése, amit pedig kifejezetten tartalmazott az EU-s ítélet. Problémának tartja azt is, hogy a Kúria nem tért ki a perújítások lehetőségére sem.

Ez a bírói magatartás azonban még nem fogja rehabilitálni azokat a családokat, akiket uniós jogot tagadó ítélkezéssel tönkretettek

– fogalmazott az ügyvéd a 24.hu-nak.

Az OTP Bank reagált a hírre, és közleményükben hangsúlyozták, hogy álláspontjuk szerint a döntés nem érinti az ő korábbi devizahitel-szerződéseiket, mivel azokban „az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt nyilatkozat tartalma megfelelő volt”. Közleményükben azt írták:

„A Kúria a 2025. július 14-én közzétette jogegységi döntését az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-i, devizahitelek elszámolását érintő iránymutatása alapján. A Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre. A döntés kizárólag csak azon eseteket érinti, ahol a fogyasztói devizahitelt nyújtó pénzügyi intézmény árfolyam kockázatról szóló ügyféltájékoztatása nem volt megfelelő és emiatt a bíróság kimondhatja a devizahitel szerződés érvénytelenségét (semmisségét).

Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.”