A délután kettő órakor kezdődő vitán először az Európai Bizottság nevében az uniós intézmény demokráciáért, az igazságügyért és a jogállamiságért felelős biztosa, az ír Michael McGrathszólalt fel.
McGrath ötperces beszédét azzal kezdte, hogy a gyülekezési szabadságjog alapeleme az uniós alapelveknek és a magyar változások aggodalomra adnak okot. Mint mondta, az Alaptörvény módosításával a gyermekvédelem égisze alatt betilthatnak tüntetéseket, valamint mesterséges intelligenciával működő arcfelismerő-rendszerekkel azonosíthatják azon résztvevő demonstrálókat.
A jogállamiságért felelős biztos üdvözölte, hogy a budapesti Pride-ot a főváros megrendezi, ugyanakkor hozzátette,
Sajnos nem ignorálhatjuk, hogy az új törvény már olyan rendőrségi döntésekhez vezetett, amik LMBTQ-eseményeket betiltásához vezettek. Nem szabad senkinek sem félni attól, hogy a Pride-on részt vegyen
– jelentette ki McGrath, aki elmondta, az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja a magyar törvényt, ami miatt felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal is és több kérdésben – többek között az arcfelismerő-rendszerek kapcsán – is tisztázást kért.
Az ír biztos ezután arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság még korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt, ami az Európai Unió Bíróságán van, miután a bizottság mellett több tagállam is csatlakozott a keresethez – az ügyben a bíróság főtanácsnoka a keresetet nemrég úgy véleményezte, hogy a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény sérti az uniós jogot, ugyanakkor ezt még a bíróságnak is ki kell mondania, mielőtt szankcionálnák az országot.
Az egyenlőség uniója vagyunk! Biztosítom Önöket abban, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottság készen áll arra, hogy minden eszközt használjon, hogy az európai uniós jogot az unió egészében érvényesítsük
– zárta felszólalását Michael McGrath, jogállamiságért felelős ír biztos.
(Index)
0 Megjegyzések