A megújulóenergia-termelők és az energiatárolók egyre hangsúlyosabb szerepe növelheti a kiberbiztonsági incidensek bekövetkezési valószínűségét.
Az elmúlt években megszaporodtak az európai energiaszektort ért kibertámadások, ezért egy 2024 nyarán életbe lépett uniós rendelet a megújuló termelőket és az energiatárolókat is bevonta a kiberbiztonsági szabályozás hatálya alá. Ennek nyomán Magyarországok is elkezdődött az ágazat kibervédelmének megerősítése.
A megújulóenergia-termelők és az energiatárolók egyre hangsúlyosabb szerepe növelheti a kiberbiztonsági incidensek bekövetkezési valószínűségét. A nap- és szélerőműveket, illetve akkumulátoros tároló rendszereket érő esetleges kibertámadások a villamosenergia-rendszerek összekapcsoltsága miatt határkeresztező hatásúak is lehetnek, vagyis nemzetközi ellátásbiztonsági következményekkel is járhatnak.
Ezért, míg korábban a megújuló termelők és energiatárolók többségére nem vonatkozott a kiberbiztonsági szabályozás, a 2024 nyarán életbe lépett európai uniós rendelet ezeket is bevonta a szabályozás hatálya alá.
Az EU NCCS-rendelete (Network Code for Cybersecurity) értelmében a Magyarországon a hatósági feladatokat ellátó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) lehetősége van e kisebb szereplők kibervédelmi szempontú azonosítására is, ha kapacitásuk összességében eléri az európai kiberbiztonsági hatásmutató hazánkra megállapított kritikus hatású vagy nagy hatású küszöbértékeit és vélelmezhető, hogy egyidejű kibertámadás érheti őket - közölte lapunkkal a MEKH.
A küszöbérték a hazai megújuló termelők esetében 3000 megawatt (MW), míg az energiatárolók vonatkozásában 500 MW.
Összevetésül: a magyar villamosenergia-rendszer bruttó beépített teljesítőképessége a HMKE-kkel és a saját célra termelő - többnyire fotovoltaikus - erőművekkel megközelítőleg 15 265 MW volt az adott időszakban.
Míg a hazai villamosenergia-rendszerbe tartozó energiatárolók beépített teljesítőképessége a MAVIR adatai szerint április elején 68,7 MW volt, vagyis egyelőre jócskán elmarad a meghatározott küszöbértéktől, addig a megújulóenergia-termelő kapacitás 5325,1 MW-ra rúgott, messze meghaladva a határértéket.
Utóbbi ráadásul a hivatalosan a villamosenergia-rendszer részét nem képező háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) nélkül értendő, amelyek magyarországi beépített teljesítőképessége 2732,8 MW volt április elején. A háztartási napelemek külföldi etikus hekker tapasztalatok szerint szintén könnyen feltörhetőek, távolról letilthatóak vagy felhasználhatóak úgynevezett túlterheléses támadásokhoz, ha az internethez kapcsolódó okos rendszerről van szó, márpedig a HMKE-k esetében is egyre inkább ez jelenti a jövőt.
0 Megjegyzések