Az elmúlt hetekben Donald Trump amerikai elnök többször is utalt rá, hogy tervei közt szerepel megegyezni Kínával és Oroszországgal a nukleáris fegyverek leszereléséről. A davosi Világgazdasági Fórumon mondott beszédében célzott rá, hogy szeretné meggyőzni a másik két világhatalmat a vegyifegyverek kiiktatásának szükségességéről, és azt állította, lát is esélyt ennek megvalósulására. „Hihetetlen összegek folynak el a vegyi fegyverkezésre, aminek olyan pusztító ereje van, amiről nem akarnak ma itt hallani” – fogalmazott.
Később, a Fox News-nak adott interjúban már arról nyilatkozott, hogy előző elnöki ciklusa végén nagyon közel járt ahhoz, hogy egyezségre jusson Vlagyimir Putyinnal, de akkor közbejött egy Biden-adminisztráció, ami nemcsak visszavetette az együttműködést, de tovább mélyítette az ellentétet a két ország között.
Amennyiben az amerikai elnöknek sikerülne keresztülvinnie ezt a tervet, az óriási közeledést jelentene a három ország között, de kérdéses, hogy vajon az Egyesült Államok bízhat-e, és fog-e bízni abban, hogy mindenki betartja az alku ráeső részét.
Kína és Oroszország is reagált Trump felvetésére
Trump
davosi kijelentése meglehetősen optimistának mondható, tekintve, hogy
Kína most kezdett bele igazán a vegyifegyver-gyártásba, és 2030-ra
majdnem a duplájára tervezi növelni a nukleáris fegyverkészleteit.
Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy sajtókonferencián reagált Trump kijelentéseire. Közölte:
„Kína
nukleáris fegyverkezése egy kikényszerített döntés volt. Felelős
nagyhatalomként Kína elkötelezetta békés fejlődés és a világ minden
országával való baráti együttműködés mellett.”
Egy korábbi, január
17-i beszédében az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov úgy
nyilatkozott: „Éppen egy hibrid háborút vívunk Washingtonnal, és nem
látunk semmilyen indokot arra, hogy a fegyverhasználat vagy a stratégiai
kockázat csökkentéséről tárgyaljunk az Egyesült Államokkal. De még a
stratégiai stabilitási kérdések megvitatását sem tartjuk jelenleg
esedékesnek.”
Vlagyimir Putyin ehhez képest már jóval barátibb hangnemet ütött meg hétfőn.
„Hallottuk a frissen megválasztott amerikai elnök nyilatkozatait arról, hogy szeretné visszaállítani a közvetlen kapcsolatot Oroszországgal, illetve hogy mindent meg kell tenni a harmadik világháború megakadályozásának érdekében. Oroszország üdvözli ezt a hozzáállást.”
Első ciklusa alatt már közel járhatott a sikerhez
Trump
a Fox Newsnak elmondta, első ciklusa alatt már nagyon közel járt ahhoz,
hogy megegyezzen Putyinnal a nukleáris fegyverek kiiktatásáról.
„Tárgyaltam
Putyinnal Oroszország és az Egyesült Államok denuklearizációjáról.
Később Kínát is be akartuk vonni ebbe az ügybe. Nagyon közel voltam
ahhoz, hogy megegyezzünk. Megállapodtam volna Putyinnal a nukleáris
fegyverek beszüntetéséről, amelyek nemcsak nagyon veszéylesek, de nagyon
drágák is. Nagyszerű lett volna, ha ez összejön, de volt egy rossz
választás Amerikában, ami mindent tönkretett” – állította.
Első elnöksége alatt Trump Észak-Koreával is tárgyalt a fegyverkezést illetően, de az a kezdeményezés kudarcba fulladt.
Nem elég, ha Oroszország és Kína belemegy az egyezségbe
Pedig
ha Trump valóban szeretne megakadályozni egy esetleges
atomkatasztrófát, kénytelen lesz Észak-Koreát is meggyőzni. Kim
Dzsongunnak a becslések szerint ötven nukleáris robbanófejből álló
arzenálja van, és Irán is közel áll ahhoz, hogy saját atomfegyvert
hozzon létre.
„Mielőtt fegyverleszerelési tárgyalásokba
bocsátkozna, Washingtonnak ki kell dolgoznia egy stratégiát arra
vonatkozóan, hogy hogyan fogja elrettenteni a két egyenrangú nukleáris
versenytársat, Oroszországot és Kínát attól, hogy Észak-Koreával és
Iránnal összefogva megtámadják vagy fenyegessék az Egyesült Államokat” –
idézi a Fox News Andrea Strickert, a Demokrácia Védelméért Alapítvány
programigazgató-helyettesét. A lap által idézett szakértő szerint
ugyanakkor Trump helyesen ismerte fel a nukleáris fenyegetettséget, ami
évtizedek óta nem volt olyan jelentős, mint ma.
0 Megjegyzések