Brüsszelben válságtanácskozásba fordult az uniós vezetők informális csúcsa

Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői hétfőn Brüsszelben gyűltek össze egy informális találkozóra, amelynek eredeti célja az uniós védelmi politika jövőjének áttekintése volt. Sajtóinformációk szerint azonban a megbeszélés válságtanácskozássá alakult.

A brüsszeli uniós csúcs eredetileg az európai védelmi politika fejlesztéséről szólt volna, különös tekintettel az önálló katonai képességek bővítésére és a finanszírozási lehetőségek megvitatására. António Costa, az Európai Tanács elnöke a találkozót „nyílt és kötetlen megbeszélésnek” szánta, amely iránymutatást adhat az Európai Bizottság következő fehér könyvéhez a védelmi politikáról. Az esemény azonban gyorsan más irányt vett, miután Trumpbejelentette, hogy új vámokat vet ki Kanada, Mexikó és Kína után az Európai Unió egyes exporttermékeire is. Az Index információi szerint António Costa, az Európai Tanács elnöke összehívta egy informális csúcsra az uniós vezetőket, akiket hermetikusan elzártak kollégáiktól, és válságtanácskozásba kezdtek. A lap úgy tudja, hogy az uniós országok vezetői nem a megszokott helyen gyűltek össze, hanem egy belga kormányzati épületben tanácskoznak. A megbeszélésen részt vesz a NATO főtitkára, Mark Rutte is, estére pedig meghívták a brit miniszterelnököt, Keir Starmert.

Macron és több más vezető úgy véli, hogy az amerikai elnök politikája rákényszeríti az EU-t arra, hogy saját védelmi és gazdasági stratégiáját átalakítsa.

A Covid-járvány és az orosz agresszió után most Trump vámintézkedései is arra ösztönöznek bennünket, hogy önállóbbá váljunk

– fogalmazott a francia elnök a találkozó előtt.

Pénzügyi feszültségek és stratégiai viták Brüsszelben

A védelmi politika önállósítása komoly finanszírozási kihívások elé állítja az EU-t. Jelenleg az uniós országok védelmi kiadásai az átlagos GDP 1,9 százelékát teszik ki, míg Trump azt követeli, hogy a NATO európai tagjai legalább 5 százalékot fordítsanak katonai kiadásokra. 

A tagállamok között azonban jelentős eltérések vannak: míg Lengyelország és a balti államok már most is 4 százalék körüli GDP-arányos védelmi költségvetéssel működnek, addig Spanyolország és Olaszország csupán 1,3–1,5 százalékot költ erre.

A vita középpontjában az áll, hogy az EU közös hitelfelvétellel finanszírozza-e a védelmi fejlesztéseket. Franciaország és a balti országok ezt támogatnák, míg Németország és Hollandia ellenzi az ilyen típusú közös eladósodást. A kompromisszumos javaslat szerint az EU nem támogatásokkal, hanem hitelprogramokkal ösztönözné a tagállamok védelmi kiadásait.

A brüsszeli találkozót beárnyékolta Trump döntése a vámok kivetéséről, amelyet egyes európai vezetők komoly fenyegetésnek tartanak.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint az EU-nak továbbra is fenn kell tartania szoros kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és nem szabad korlátoznia az amerikai fegyverek beszerzését.

A transzatlanti együttműködés a biztonságunk alapja, nem sodorhatjuk veszélybe

– jelentette ki. Ezzel szemben Macron és más vezetők szerint az európai fegyveripar erősítése lenne sürgető, hogy csökkentsék az Egyesült Államoktól való függőséget. Bart De Wever belga miniszterelnök szerint Európa eddig „kényelmesen hátradőlt”, de most Putyin és Trump egyaránt arra készteti a kontinenst, hogy saját biztonságát erősítse.

Orbán Viktor: Brüsszelbe is megérkezett a Trump-tornádó

Orbán Viktor közösségi oldalán közzétett videóbejegyzésében arról beszélt, hogy Brüsszelben változás kell, és ez nem fog magától bekövetkezni.

A brüsszeli tanácskozás végkimenetele egyelőre bizonytalan, mivel a tagállamok eltérő álláspontot képviselnek a jövőbeli stratégia kapcsán. 

Egyes országok, főként Franciaország és a balti államok, az európai önállóság növelését sürgetik, míg mások – például Lengyelország – a NATO-val való szoros együttműködést hangsúlyozzák. Az EU vezetői számára egyértelmű, hogy Trump politikája új korszakot nyitott a transzatlanti kapcsolatokban, és a következő hónapokban döntő fontosságú stratégiákat kell kidolgozniuk.