A NATO-fÅ‘titkár csütörtökön, egy brüsszeli rendezvényen tartott elÅ‘adásában kijelentette, hogy a szövetségnek „háborús gondolkodásmódra” kell váltania a fokozódó orosz agresszióval és a KÃna által jelentett új fenyegetésekkel szemben.
Mark Rutte felszólÃtotta az észak-atlanti szövetség tagországait, hogy fokozzák védelmi termelésüket és növeljék védelmi kiadásaikat.
Szavai szerint az orosz gazdaság „háborús alapokon áll”, jövÅ‘re a teljes katonai kiadás az ország GDP-jének 7-8 százalékát teszi majd ki – a hidegháború óta a legmagasabb szintet. Az orosz védelmi ipar teljes kapacitással működik, miközben Európa védelmi termelése alulfinanszÃrozottság és nemzeti érdekek miatt széttöredezett – tette hozzá.
„Ami Oroszországnak hiányzik a minÅ‘ségbÅ‘l, azt mennyiségben pótolja – KÃna, Irán és Észak-Korea segÃtségével. Mindez abba az irányba mutat, hogy Oroszország hosszú távú konfrontációra készül, Ukrajnával és velünk”
– hangoztatta.
Mint mondta, a kibertámadások, az illegális migráció fegyverként való felhasználása, valamint a polgári légi közlekedés zavarása a hibrid hadviselés példái, amelyek destabilizálják a társadalmakat, és próbára teszik a NATO elrettentÅ‘ képességét. FelhÃvta a figyelmet arra is, hogy KÃna mindeközben közben nukleáris és technológiai képességeit gyorsan fejleszti, és globális befolyásának kiterjesztésére törekszik.
Rutte megjegyezte, hogy a védelmi kiadások a 10 évvel ezelÅ‘ttihez képest emelkedtek, amikor a NATO a KrÃm orosz annektálását követÅ‘en elÅ‘ször fokozta a védelmi beruházásokat de a szövetségesek még mindig kevesebbet költenek, mint a hidegháború idején. Véleménye szerint a hidegháború alatt a GDP jóval nagyobb részét fordÃtották védelemre, és ez volt a kulcsa a béke megÅ‘rzésének. Figyelmeztetett, hogy most ismét szükség van hasonló áldozatvállalásra, különben a háború költségei sokkal súlyosabbak lesznek mind gazdasági, mind emberi szempontból.
A főtitkár szerint a jelenleg elvárt, GDP-arányos 2 százalék közel sem elégséges.
A védelmi ipar gyors fellendÃtésére, a kiadások növelésére és a modern technológiákba való beruházásra van szükség. A NATO-szövetségeseknek meg kell szüntetniük a nemzeti bürokratikus akadályokat, és hosszú távú szerzÅ‘désekkel kell támogatniuk az iparágakat, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen új képességeket kiépÃteni – taglalta.
„Az európai országok átlagosan a nemzeti jövedelmük negyedét költik nyugdÃjra, egészségügyre és társadalombiztosÃtási rendszerekre. Nekünk ennek a pénznek a töredékére van szükségünk ahhoz, hogy a védelmünket sokkal erÅ‘sebbé tegyük, és megÅ‘rizzük az életmódunkat – tette hozzá.
Kiemelte azt is, hogy nincs közvetlen katonai fenyegetés a szövetséges országokra nézve, mivel a NATO átalakult, a védelmi kiadások nőttek, több csapat és felszerelés van a keleti szárnyon, ugyanakkor hozzátette: aggódik a holnap miatt, mert a NATO nincs arra felkészülve, ami négy-öt év múlva vár rá.
”A veszély teljes sebességgel közeledik felénk„ – hÃvta fel a figyelmet.
0 Megjegyzések