Csurka István hivatása, vallása a magyarság sorsa volt, Ă©s csak ez Ă©rdekelte, ez fűtötte – hangsĂşlyozta a Terror Háza MĂşzeum fĹ‘igazgatĂłja szombaton Lakitelken.
Schmidt Mária Csurka István ĂrĂł, politikus szobrának avatóünnepsĂ©gĂ©n a lakitelki Hungarikum Ligetben azt mondta:
Csurka István a magyar rendszerváltozás meghatározó alakja, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosa volt.
Kiemelt
szerepet játszott a „kiĂ©gett Ă©s elbizonytalanodott kommunista diktatĂşra
válságának elmĂ©lyĂtĂ©sĂ©ben”, cselekvĹ‘ szerepet játszott a
megbuktatásában Ă©s a kiĂ©pĂĽlĹ‘ Ăşj Magyarország megszĂĽletĂ©sĂ©ben – tette
hozzá.
A fĹ‘igazgatĂł Ăşgy vĂ©li, Csurka politikuskĂ©nt Ă©s ĂrĂłkĂ©nt is
egyaránt azĂ©rt kĂĽzdött, hogy „a magyarok felemeljĂ©k a fejĂĽket, öntudatra
Ă©bredjenek Ă©s kiegyenesĂtsĂ©k a gerincĂĽket”. Kiemelte: a magyarok
önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a
demokrácia ellenségének.
Elmondta, azok vádolták és illették
ezzel, akik „a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a hĂşsos
fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és
haszonĂ©lvezĹ‘i voltak”, de mint mondta, Csurka ismerte, sĹ‘t kiismerte
Ĺ‘ket.
„Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szĂ©lsĹ‘sĂ©ges, radikális, jobboldali, fasiszta, sĹ‘t náci, de fĹ‘leg antiszemita Ă©s persze Nyugat- Ă©s Amerika-ellenessĂ© vált, s Ăgy minden állĂtása, Ă©rve Ă©rvĂ©nyĂ©t vesztette”, nem játszották többĂ© a darabjait, kiĂrták a magyar drámairodalombĂłl – fűzte hozzá a törtĂ©nĂ©sz.
Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le előszőr a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit,
mutatta
be cĂ©ljait Ă©s hĂvta fel a figyelmet arra az „eminens veszĂ©lyre, amit ez
a pĂ©nzosztĂł szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”, amiĂ©rt
rágalmazták, támadták Ă©s meg akarták fĂ©lemlĂteni.
A főigazgató
szĂłlt arrĂłl is, hogy Csurka Ărásai, megszĂłlalásai „kellemetlen
figyelmeztetĂ©sek voltak”, a realitással szembesĂtette a magyarokat, Ă©s
„diagnĂłzisaiban szinte soha nem tĂ©vedett”, majdnem mindenben igaza volt,
csak rossz volt az idĹ‘zĂtĂ©s. Hozzátette, nem neki „akartunk hinni,
hanem a vágyainknak”. Kiemelte: Csurkának a magyarság sorsa volt az
első, és ő a magyarság jövőjéért aggódott, ellenfelei pedig azért, hogy
ne leplezĹ‘djön le „foltos mĂşltjuk”.
Schmidt Mára úgy véli, Csurka
Istvánt azĂ©rt azonosĂtották antiszemitakĂ©nt, mert az „nagyon is kapĂłra
jött” Magyarországon azoknak a zsidĂł származásĂş kommunistáknak, akik a
viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita
megnyilvánulásnak bĂ©lyegeztek, hogy ezzel „Ăşsszák meg az
elszámoltatásukat”.
Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő
(Fidesz) köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Csurka István a korát
megelőző látnok volt. Mint mondta, lehet, hogy nem volt igaza a maga
idejében, de hogy később sok mindenben igaza lett, azt az egykori
ellenfelei sem tagadhatják.
Ha személye vitákat is generált a
múltban, életművének egyes elemei vitathatatlanul a magyar
irodalomtörténet és a magyar történelem előremutató, megkerülhetetlen
rĂ©szĂ©t kĂ©pezik manapság – tette hozzá, majd kiemelte: Csurka István a
magyar nemzet igaz ĂĽgyĂ©nek „golyĂłfogĂłja” volt.
BĂrĂł Zoltán
irodalomtörtĂ©nĂ©sz, a Magyar Demokrata FĂłrum (MDF) alapĂtĂł elnöke Ăşgy
fogalmazott, törekedni kell arra, hogy Csurka István életműve
„közkinccsĂ© váljon”. Egyik utolsĂł drámájárĂłl, a Hatodik koporsĂł cĂmű
művéről azt mondta: ezzel a drámával Csurka István a magyar történelem, a
magyar élet egyik tragikus groteszkjét teremtette meg.
Lezsák
Sándor, az OrszággyűlĂ©s fideszes alelnöke, a NĂ©pfĹ‘iskola AlapĂtvány
kuratóriumának elnöke ismertette: a Hungarikum Ligetben három pantheon
van, és Csurka István szobra a nemzeti pantheonba került. Idézte Csurka
István egyik hĂres mondatát, miszerint „golyĂłfogĂłnak mĂ©g jĂł leszek”,
majd hozzátette: a rendszerváltáskor kellett az az erő, ami Csurkában
volt.
A bronzszobrot Lantos Györgyi szobrászművĂ©sz kĂ©szĂtette Ă©s KĂłkai GĂ©za, Lakitelek lelkipásztora áldotta meg.
0 Megjegyzések