Európa versenyképessége a tét és ehhez radikális lépésekre van szükség – ez a fő üzenete Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke által készített jelentésnek, ami meghatározhatja az EU következő 5 éves ciklusát. Legalább 750-800 milliárd eurónyi befektetésre van szükség ahhoz, hogy Európa utolérje az Egyesült Államokat és Kínát.
Az Európai Unió jövőjét meghatározó kérdések középpontjában a versenyképesség helyreállítása, az innováció ösztönzése, az energiafüggetlenség megteremtése és a belső politikai reformok állnak.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke által készített új jelentés – amely a következő Bizottság politikai irányvonalát is kijelöli – radikális javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy Európa ismét vezető szerepet tölthessen be a világ színpadán.
A jelentés azért kiemelten fontos, mert az Európai Központi Bank volt elnöke, Mario Draghi, az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a megbízásából készítette.
A javaslatcsomag bemutatása hónapokat késett, ám így is az összes döntéshozó erről beszél, hiszen a javaslatcsomag fogja meghatározni az Európai Bizottság politikai irányvonalát a következő öt évre.
A Draghi-jelentés elsődleges célja az, hogy rávilágítson Európa globális versenyképességének hanyatlására. Az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben folyamatosan elmaradt az Egyesült Államok és Kína szintjétől. Jelenleg az EU részesedése a világ technológiai bevételeiből mindössze 18 százalék, míg az USA részesedése 38 százalékra nőtt ugyanebben az időszakban. Az európai cégek technológiai szektorbeli jelenléte is szinte eltörpül, hiszen csupán négy vállalat található a világ 50 legnagyobb tech cégének listáján, míg az amerikaiak és kínaiak dominálják ezt a teret.
A jelentés egyértelművé teszi, hogy Európa versenyképességének helyreállítása érdekében legalább 750-800 milliárd eurónyi befektetésre van szükség a következő években. Ez az összeg kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa utolérje az Egyesült Államokat és Kínát az innováció, a digitalizáció és a technológiai fejlődés terén.
A szükséges forrásokat közös európai adósságinstrumentumok segítségével kell mobilizálni, hogy az Unió felvehesse a versenyt globális riválisaival, és ne maradjon le még inkább.
A pénzügyeket tekintve Németország és Hollandia ellenzi a közös adósságprogramokat és a nagyobb uniós közpénzfelhasználást, míg Franciaország és Spanyolország támogatják a közös uniós beruházásokat és a gazdasági integráció fokozását.
A döntési jogkörök átruházását, mint például a minősített többségi szavazás bevezetését, a közép-európai és a kisebb tagállamok ellenzik, mivel attól tartanak, hogy így alig maradna beleszólásuk a közös döntéshozatalba.
0 Megjegyzések