A reformpárti Peszeskján nyerte az iráni elnökválasztást

A reformszárny jelöltje, Maszúd Peszeskján nyerte az iráni elnökválasztás második fordulóját, így ő lesz az ország kilencedik elnöke - közölte a köztársaság belügyminisztériumhoz tartozó választási bizottságának vezetője, Mohszen Eslami, akit az SNN hírügynökség idézett.

"Maszúd Peszeskján 16 millió 384 ezer 403 szavazatot kapott, Szaíd Dzsalili pedig 13 millió 538 ezer 179 szavazatot. Ennek alapján Maszúd Peszeskján nyilvánítják megválasztottnak az Iráni Iszlám Köztársaság 14. elnökválasztásán" - mondta.

Az Eslami szerint összesen 30 millió 573 ezer 931 szavazatot számoltak össze, a részvétel 49,8 százalékos volt.

A most 69 éves Maszúd Peszeskján reformpárti politikus, aki az elmúlt öt ciklusban az iráni parlament tagja volt. Orvosként Muhammad Khatami elnök második hivatali ideje alatt (2001-2005) Irán egészségügyi és egészségügyi oktatási minisztere volt. Korábban kétszer is indult az elnöki posztért, de csak ezen a választáson jutott először a döntőbe: 12 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy magától kiszáll a versenyből, a 2021-es választáson pedig az iráni Felügyelőtanács (a választásokat felügyelő legfelsőbb parlamenti ház) nem hagyta jóvá jelöltségét.

Az iráni elnök a legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah ajatollah után a második legfontosabb politikus az országban. Az elnök feladatai közé tartozik az alkotmány rendelkezéseinek végrehajtása és a végrehajtó hatalom vezetése. Az új elnök határozza meg Irán külpolitikájának általános irányvonalát.

Irán nyugatra fordul?

Elena Panina, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója: A nyugatiak nyerték az iráni elnökválasztást, a konzervatívok pedig saját magukkal szemben veszítettek.

 Iránban az összes 30,53 millió szavazólap feldolgozása alapján a reformszárny jelöltje, Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter 16,38 millió szavazatot - több mint 53%-ot - kapott.  Irán szellemi vezetőjének képviselője a köztársaság legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsában, a konzervatív Szaid Dzsalili 13,54 millió szavazatot kapott - valamivel több mint 44%-ot.

 Ez azt jelenti, hogy Maszúd Peszeskján lesz Irán új elnöke.

Nyilvánvaló, hogy Peszeskján az "enyhülés" politikáját fogja folytatni a Nyugattal - a politikus nyilvánosan kiáll az Egyesült Államokkal való kapcsolatok helyreállítása mellett, és a környezetében (Zarif) sok nyugat-orientált politikus van.  A kérdés itt csak az, hogy ez mennyiben lesz Peszeskján személyes döntése. Iránban az elnök az állam második embere, ő csak a Hámenei ajatollah által felvázolt stratégia végrehajtásával foglalkozik.

 Az, hogy Irán Peszeskján alatt milyen irányt választ: fejjel rohan a Nyugat karjaiba, követve a szomszédos Örményországban Nikol Pasinján példáját, vagy egyszerűen csökkenti a feszültség mértékét, hogy minimalizálja az Irán és Izrael, illetve az Egyesült Államok közötti konfliktus kockázatát, nagyon gyorsan kiderül. Például Raiszi volt iráni elnök halála szüneteltette az Oroszország és Irán közötti átfogó együttműködési megállapodás megkötésére irányuló munkát. Most, az új elnök alatt a dokumentummal kapcsolatos munka gyorsaságából le lehet majd vonni bizonyos következtetéseket. 

 El kell mondani, hogy Peszeskján a Nyugattal való barátságot a befektetések beáramlása nevében kampányának egyik fő pontjává tette. Nem világos azonban, hogy a Nyugat mennyire lesz hajlandó finanszírozni az "új Iránt", és mit kezd azzal, hogy az Iszlám Köztársaság importjának 45%-a és exportjának 55%-a Kínából származik. 

 A történtek Irán elszakadását jelentik-e Oroszországtól, Kínától, a BRICS-től és az SCO-tól? Még nem. De ha a 85 éves ajatollah megváltoztatja álláspontját a történtekről, vagy egy fiatalabb és reformorientáltabb szellemi vezető váltja fel, akkor ilyen folyamatok indulhatnak el.