Háború vagy béke – nincs és!

Kobza Miklós írása a Magyar Nemzetből 

Az európai háború rajongóit le kell fegyvereznünk, mielőtt egy mindent elemésztő háborúba rángatják a kontinenst.

„Nekünk, magyaroknak családi, baráti legendáriumaink telis-tele történetekkel, hogy mivel is jár, ha magunkra rántjuk az orosz hadsereget. Nagymamám meghatározó gyerekkori élménye volt, hogy az orosz a kivénhedt, már csak házőrzésre tartott húszéves libát is agyonlövöldözte vigyorogva, majd egy teljes napon át főzette a ház népével éhségében. Nemrégiben egy barátom az édesapját idézve a magyar gasztrotörténelem lódögfőzési kulisszái közé kalauzolt bennünket.

Ismertek a történetek a kislányok padláson való tömeges bújtatásáról és arról is, nyírségi kisvárosokban hajadon, de asszonykorú nők vállalták inkább magukra a szakasznyi orosz kiskatona abúzusát, mint hogy azok kislányokra vadásszanak a településen. Elődeink drámai áldozatai – benne a Don-kanyarban, majd a Gulágon kimúltakkal és megnyomorítottakkal – többet érdemelnek annál, mint hogy megint belesodródjunk egy Oroszország elleni háborúba. Felmenőink elképesztő szenvedései a mi húsunkba belemart sebek, és nemhogy nem felejthetünk, ez a minimum, de nem követhetjük el újra azokat a hibákat, amelyek miatt ők számunkra már elképzelhetetlen szenvedéseket éltek át.

Csak akkor maradhatunk meg, ha kimaradunk – nem engedhetjük meg magunknak a háború költséges luxusát. Európában egyetlen nép sem kacérkodhat egy háborúval.

A 35 éve alulfinanszírozott német Bundeswehr egyre öregebb és kisebb létszámú.

A francia sereget »mazsorettseregnek« becézik saját tábornokai. Nagy-Britanniában a toborzási célok több mint egy évtizede nem teljesülnek. A lengyel haderő a saját kiképzéseit sem képes elvégezni, mert a raktárak kisöprése miatt rájuk fogyott a skuló. Az olaszokkal csak az induljon háborúba, aki a háború poklába szívesen galoppírozik a szivárványos unikornis hátán. A többi sereg gyakorlatilag nem létezik, békeseregek, missziós haderők, kommandós akciókra trenírozott beavatkozó elitegységek. Az Egyesült Államokban generációs katonacsaládok gyerekei, ahol az a tradíció, hogy Amerika zászlaját a hadseregben kell szolgálni, egyszerűen nem szerelnek fel. Helyettük a transzszexuális, pszichés zavarokkal rendelkezők jelentkeznek egyre nagyobb számban. A mi világunk demográfiája katasztrofális egy nagy konfliktus megvívásához. Egy kiterjedt európai háború akkora mélyütést mérne Európára, amiből soha többé nem lenne fölállás.

Az európai háború rajongóit le kell fegyvereznünk, mielőtt egy mindent elemésztő háborúba rángatják a kontinenst.

Június 9. az őrült háborús uszítók, a háborús rajongók, a cenzorok, az erőszaktevők, a lincselhetnék alakok és a Fico-merénylők lefegyverzésének napja. Az egyetlen békepárti erőre leadott szavazatunk az eszköz, hogy kitekerhessük a fegyvert a kezeikből.

Háború vagy béke. Nincs és.”