Ütőképes a magyar haderő, Közép-Európa élmezőnyében vagyunk – de kik előznek meg minket?

A baloldal 2010-es kormányzása alatt teljesen leépült Magyar Honvédség visszanyerte ütőképességét, a térségben már kiemelt helyen van hazánk a katonai erejét tekintve, amely évről évre egyre csak növekszik. Mutatjuk, mi alapján rangsorolják az egyes nemzetek katonai erejét, illetve kik állnak Magyarország előtt a rangsorban, írja a Magyar Nemzet.

Beérni látszik a Magyar Honvédség 2016 óta tartó következetes fejlesztése, ugyanis a nemzetközi fórumokon is hitelt érdemlő Global Firepower (GFP) 2024-es indexe szerint hazánké Közép-Európa egyik legerősebb hadereje.

A vizsgált 150 országból Magyarország az 54. helyen áll, miközben olyan nemzeteket előz meg a térséget tekintve a haderejében, mint Szerbia, Ausztria, Szlovénia, Bulgária, Horvátország vagy Szlovákia.

A térségben csak Csehország (46. hely) és Románia (47. hely) előzik hazánkat.
A GFP indexe alapján az EU katonailag legerősebb állama idén Olaszország, amelyet Franciaország, Németország, Spanyolország követnek, és már az ötödik helyen áll Lengyelország. Bármennyire is furcsa ezt látni, de a közösség tizedik legerősebb állama Csehország, előzve Romániát, Dániát és Finnországot.

Magyarország a tizennegyedik helyen áll.

 

Van értelme a rangsorolásnak?

A Magyar Nemzet korábban arra a kérdésre kereste a választ, van-e értelme egyáltalán a rangsorolásnak a történelmi konfliktusok ismeretében. Elég csak a közelmúltba visszamenni: Az egyöntetűen legerősebb haderejű országnak kikiáltott Amerikai Egyesült Államok csapatai kivonultak a Közel-Keletről , de jó példa a második Oroszország konfliktusa a papíron sokkal gyengébb Ukrajnával szemben is. A témában Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát kérdezték.

A GFP a készítők célja szerint egy olyan átfogó „mutató”, ami összehasonlíthatóvá teszi az egyes országoknak egy háború megvívásához rendelkezése álló erőforrásait. Tehát nemcsak a katonai erő, illetve haditechnikai eszközök rendelkezésre állása szerepel benne, hanem az ország földrajzi adottságai (területe, rendelkezik-e tengerparttal), gazdasági mutatói (GDP, államadósság, ipari termelés) stb. is. Ilyen formán már maga a megnevezés is kissé félrevezető, hiszen a „tűzerőnek” harci konnotációja van. Ez magából az index értékéből nem von le, viszont az átlagfelhasználót rögtön félrevezeti, különösképpen, ha nem néz rá a módszertani kérdésekre – magyarázta a lapnak megkeresésére Csiki Varga Tamás.