A fejlemények költségvetési csalás elkövetésének megalapozott gyanújára utalhatnak, amit színlelt szerződések kötésével valósíthattak meg, ilyenkor a számla és a szerződés nem valós gazdasági tevékenységet tükröz – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Lánchíd-botrány kapcsán - írja a Magyar Nemzet.
Mint arról már mi is beszámoltunk, nemrég házkutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az A-Híd Zrt.-nél, vagyis annál a cégnél, amely a Lánchíd felújítását végezte. Kiderült: két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-HÍD Zrt-től a számlagyárügy gyanúsítottjának cégéhez. Ezt követően ebből az összegből a médiában megjelent információk szerint továbbutaltak 900 millió forintot Vig magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. Az Atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.
A Századvég tanácsadója azt is kijelentette: elképzelhető, hogy a szerződésekre csak azért volt szükség, hogy legyen mire hivatkozással átutalni a fenti összeget.
Az alkotmányjogász szerint a legújabb fejlemények költségvetési csalás elkövetésének megalapozott gyanújára utalhatnak, amit színlelt szerződések kötésével valósíthattak meg, ilyenkor a számla és a szerződés nem valós gazdasági tevékenységet tükröz.
Lomnici arról is beszélt, hogy a NAV többek között azt vizsgálja, hogy történt-e 1,4 milliárd forint értékben átutalás a HÍD Zrt. számlájáról a Sunstrike Hungary Kft.-nek, és amennyiben igen, úgy költségvetési csalás bűntettének elkövetése miatt félhetnek mindazok, akik a tranzakciók lebonyolításában részt vettek, és tudtak azok jogellenességéről.
Sok-sok évet kaphatnak az illetékesek
Lomnici Zoltán ismerteti, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bekezdése szerint, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ám amennyiben a vagyoni hátrány mértéke meghaladja az 500 millió forintot, különösen jelentősnek minősül, és a Btk. 396. § (5) bek. a) pontja szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – közölte Lomniczi.
Sajtóinformációk szerint a NAV többek között azt vizsgálja, hogy történt-e 1,4 milliárd forint értékben átutalás a HÍD Zrt. számlájáról a Sunstrike Hungary Kft.-nek, valamint a kft ebből 900 millió forintot tovább utalt-e Vig magán-, illetve ügyvédi letéti számlájára. – Amennyiben igen, úgy költségvetési csalás bűntettének elkövetése miatt aggódhatnak azok, akik a tranzakciók lebonyolításában részt vettek, és tudtak a jogellenességről, valamint a zugírászatot miatt is bajba kerülhet az illetékes: akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat – ismertette.
Milyen eszközök vannak most a hatóságok kezében?
Lomnici Zoltán kiemeli, a NAV jövedéki igazgatási jogkörében ellátja a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel, valamint a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel kapcsolatos feladatokat. Bűnüldözési jogkörében eljárva nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését.
Tájékoztatása szerint mindezek keretében a hatóságok vizsgálhatják a például a pénzmozgásokat, azok megtörténtét igazoló dokumentumokat és körülményeket. A NAV lefoglalhat dokumentumokat és készpénzt is, vagy bármilyen tárgyi eszközt, ami bizonyítékként szolgálhat az eljárás alatt.
– A NAV többek között azt is vizsgálhatja, hogy érkeztek-e utalások, azaz banki megbízással történt fizetések Vig ügyvédi letéti számlájára azután, hogy a Kúria 2022 elején – bűncselekmény elkövetése miatt – jogerősen eltiltotta az említett ügyvédet hivatása gyakorlásától, illetőleg azután, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte őt a kamarai nyilvántartásból – mondta, hozzátéve, hogy abban az esetben, ha a hatóság számlagyárat derít fel, költségvetési csalás gyanúja miatt kezdeményezheti a büntetőeljárás megindítását, ami a számlabefogadóknál is vizsgálatot eredményez.
Vizsgálóbizottság felállítását szeretné elérni a Jobbik, és a Fidesz is
Vizsgálóbizottság felállítását szeretné elérni a Lánchíd felújítása kapcsán Brenner Koloman, a jobbikos politikus állítja, hogy a korábban a sajtóban napvilágot láttak, illetve hozzá is eljutottak olyan információk, amik a politikai felelősség kérdését vetik fel. Mindeközben a Fidesz is támogatja egy esetleges vizsgálóbizottság felállítását, amely vizsgálhatja, hogy van-e összefüggés a Lánchíd felújításának projektje, illetve a felújítást kivitelező cégnél lezajlott házkutatás között.
Az ügy hatósági kivizsgálása főszabályként a NAV-ra tartozik, amely 2023 őszén a kapcsolódó büntetőügyben 33 budapesti helyszínen folytatott le vizsgálatot, és ahol lefoglalt dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint készpénzt is – bizonyítékként.
Ugyanakkor a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 57. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Mötv. 115. § (1) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
Mivel a szóban forgó ügy határozottan érinti a főváros gazdálkodását, a képviselő-testület köteles feltérni a történteket, erre pedig a legjobb eszköz a vizsgálóbizottság felállítását.
Ha bebizonyosodik a költségvetési csalás gyanúja, annak beláthatatlan politikai következményei lehetnek annak fényében, hogy kiemelt célként szerepelt a Lánchíd felújítása Karácsonyék 2019-es főpolgármesteri programjában.
Ráadásul Karácsony 2019-es jelölti programja antikorrupciós elkötelezettséget és átláthatóságot ígért, például azzal, amikor kijelentette, hogy „az önkormányzati közbeszerzéseken létrehozzuk az antikorrupciós fehérlistát, amelyen azok a korrupciómentes cégek és magánszemélyek szerepelnek majd, amelyekkel, illetve akikkel érdemes együtt dolgozni.
Ez csak a kezdet?
Arra a kérdésre, hogy eshetnek-e még ki csontvázak a szekrényből, az alkotmányjogász felidézte, számtalan botrányos ügy robbant ki a baloldalon az elmúlt időszakban, több fegyelmi eljárást vagy büntető eljárást kezdeményeztek: vizsgálódott az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), valamint a NAV is. Nemrégiben az I. kerület polgármestere keveredett korrupciógyanús ügybe, miszerint – a tulajdonos állítása nyomán – védelmi pénzt követelhetett a híres Ruszwurm cukrászda fennmaradásáért még a 2019-es önkormányzati választások előtt. A botrány kapcsán fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben.
– 2023 januárjában hat fővárosi kerület kormánypárti frakcióvezetője kezdeményezett fegyelmi eljárást polgármestere (Baranyi Krisztina IX. kerület, Kiss László III. kerület, László Imre XI. kerület, Cserdiné Németh Angéla XV. kerület, Szaniszló Sándor XVIII. kerület, Déri Tibor IV. kerület) ellen, amiért azok nem egyeztettek a kormánnyal az energiakompenzációról, és ezzel a kormánypárti politikusok szerint megkárosították saját kerületüket.
– Az ÁSZ a párttámogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget téve, a lefolytatott ellenőrzés nyomán megállapításokat tett a 2022-es baloldali összefogás pártjairól a kampányfinanszírozási ügyben. Az ÁSZ a tervezetében arról tájékoztatta a korábbi összefogás szereplőit, hogy a külföldről érkező támogatás ügyében indított vizsgálatban az első, 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak találták – összegezte Lomnici.
Hol csúszott el a baloldal?
Az alkotmányjogász felidézte, hogy ugyan Karácsony Gergely jó pozícióból indult és 200 milliárd forintos többlettel vette át Budapestet Tarlós Istvántól, már a vezetése első éveiben is pénzhiányról panaszkodott. – Kérdés, hogy hova tűnt ez a különösen jelentős összeg, illetve a visszatérően hangoztatott „kivéreztetés” rendkívül ellentmondásos azzal a gyakorlattal, hogy főpolgármester tízmilliókat osztott ki prémium gyanánt a különböző fővárosi cégek baloldalhoz köthető vezetőinek: 2023 júliusában saját hatáskörében eljárva, három BKK-s, illetve hat BKV-s vezető részére engedélyezte a kifizetéseket, amelyek összértéke 65 millió forint volt – emlékeztetett, hozzátéve, hogy:
– Jól járt a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, Barts J. Balázs is, akinek részére, a 2022. évi prémiumfeladatainak teljesítéséért – 9,48 millió forintot fizethet ki a vállalat a főpolgármester döntése nyomán. Mártha Imre, a Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatója is kapott 7,8 millió forintot.
De kérdéseket vet fel Karácsony Gergelyék „Budapesti Lakógyűlés” elnevezésű konzultációja is, amelyet több ponton is elmarasztalta az adatvédelmi hatóság, amely szerint a kérdőív nem más, mint politikai marketing. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2023. október 2-án tette közzé a Fővárosi Önkormányzatot számos ponton elmarasztaló ajánlását, például a konzultációban részt vehettek akár 14 éves korúak is, a tájékoztatóban meghatározott cél (a „Budapesti Lakógyűlés” lebonyolítása) nem felelt meg a GDPR-ban foglalt egyértelműségre vonatkozó követelménynek. MNO
– Kérdés, hogy vajon Karácsonyék mire használják a jogellenesen megszerzett személyes adatokat? – tette fel a kérdést Lomnici Zoltán.
0 Megjegyzések