Évente akár 1200–1500 kilométernyi ivóvízvezeték is megújulhat az ezt kiegészítő infrastruktúrákkal, a szivattyúkkal és a vezérlést végző gépparkkal együtt a következő időszakban – nyilatkozta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium (EM) víziközmű-ágazatért felelős államtitkára hétfőn a Magyar Nemzetnek.
Az államtitkár az interjúban kiemelte, az elmúlt években átalakult a víziközmű-ágazat, a kormány mintegy ezermilliárd forintot költött az infrastruktúra megújítására, és a munka folyik tovább.
Magyarországon mintegy 95 ezer kilométernyi elosztóhálózat van, amelyből 70 ezer kilométernyi a gerincvezeték és 25 ezer kilométernyi a bekötő vezeték. A felhasználási helyek száma 4,3 millió, így elmondható, hogy az ágazat minden háztartással, minden lakossal kapcsolatban áll. A szennyvízágazatban a víziközmű-rendszerek száma 1047, ezek közül számos több település szennyvíz-tisztítását végzi el. A szennyvízhálózat teljes hossza 77 ezer kilométer.
A hálózati vízveszteség országosan 22,7 százalék, vagyis a hálózatba betáplált ivóvíz ötöde nem jut el a fogyasztóig, amely mintegy 109 millió köbmétert jelent évente.
Ezt az értéket nullára nem lehet levinni, ám területi adottságoktól függően 10-15 százalékos veszteség már elfogadható lenne – mondta, megjegyezve, hogy mintegy negyvenezer kilométernyi ivóvízvezeték érett meg a cserére, felújításra.
Az interjúban az államtitkár elmondta azt is, várják, hogy Brüsszelben is elfogadják a kormány által 2021-ben jóváhagyott nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégiát, mivel ez feltétele a pályázatok elindulásának. A stratégia legfontosabb pontja, hogy a víziközmű-hálózat hosszú távon fenntarthatóan működjön. Ennek során a leglényegesebb szempont a méretgazdaságosság – tette hozzá.
0 Megjegyzések