Ha most lenne az amerikai elnökválasztás, Donald Trump megalázó vereséget mérne Joe Bidenre. Egy nemrég napvilágot látott közvélemény-kutatás szerint a volt republikánus elnök tarolna a csatatérállamokban, amivel el is dőlne a választás. Bident a szavazók majdnem háromnegyede alkalmatlannak találja arra, hogy még egy elnöki ciklusra a Fehér Ház lakója legyen - írja a Magyar Hírlap.
Bár csak egy év múlva lesz az amerikai elnökválasztás, az ottani szokásoknak megfelelően már most folyik annak előkészítése. Egyik felmérés követi a másikat, a sajtó ennek alapján próbálja megjósolni, hogy a következő elnöki ciklusban ki költözhet a Fehér Házba.
A nemrég napvilágot látott közvélemény-kutatás szerint, ha most lenne az elnökválasztás, akkor a republikánusok valószínűsíthető jelöltje, Donald Trump simán verné a demokraták biztos favoritjának számító jelenlegi elnököt, Joe Bident.
Nem vitás, a közvélemény-kutatási eredmény elég nagy szenzációt keltett a tengerentúlon. Előzőleg sokan úgy vélték, hogy Trump hét évvel ezelőtti győzelme egy egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt, az üzleti életben jártas volt elnöknek már meg is írták a politikai nekrológját.
Korai volt a nagy sietség, mert Trumpot, éppen bizniszháttere miatt, nem olyan fából faragták, hogy feladná bármely célját is. És mivel még egyszer elnök akar lenni, hát nekivágott, és valószínűleg őt magát is meglepetésként érte a mostani felmérés eredménye.
Ugyanis, ha most lenne az elnökválasztás, Trump hat meghatározó és ezáltal döntő „csatatér”, vagyis billegő államból ötben biztosan nyerne. Arizonában, Georgiában, Michiganben, Nevadában és Pennsylvaniában is három és tíz százalékos különbséggel hagyná maga mögött riválisát. Biden csak Wisconsinban előzte meg ellenfelét, ott is csak két százalékkal, vagyis hibahatáron belüli eredménnyel.
Az okokat firtatva a közvélemény-kutatók arra az eredményre jutottak, hogy Trump egyre növekvő népszerűségét a protestmagatartási attitűd váltotta ki, elsősorban a bizonytalan választók körében. A demokratákra szavazók körében pedig jelentős az „átállás”. Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi elnök rossz irányba viszi Amerikát.
Nem jól kezeli a külföldi válsághelyzeteket. Például nagyon negatívan hatott Biden népszerűségére az Afganisztánból való „menekülés”, de Ukrajna „túlfinanszírozása” sem tetszik minden demokrata szavazónak. Most pedig az izraeli–Hamász-háború kezelése miatt bírálják Bident, mert a kritikusok szerint határozatlanul reagált a terrorszervezet támadására.
Talán leginkább Biden idős kora és az ezzel járó időnkénti zavarodottsága az a tényező, ami miatt a többség nem szeretnék ismét a Fehér Házban látni. A választóknak majdnem a háromnegyede nem tartja egészségileg alkalmasnak a most 81 éves elnököt még négyévnyi kormányzásra. Figyelemre méltó viszont, hogy a 77 éves Trump esetében a megkérdezetteknek csak a 20 százaléka aggályoskodott a volt elnök fizikai állapota miatt.
A demokraták már évtizedek óta biztosra akartak menni az elnökválasztás kimenetelét illetőleg. Ebben valóban sikeresek is voltak, még ha a módszer messze nem is nevezhető korrektnek. A mexikói határon bezúduló migránsok tömege, az állampolgárság megszerzése után, biztos szavazóbázist jelent a demokratáknak.
A ’80-as évek közepéig a republikánusok bizton számíthattak Amerika két legnépesebb állama, Texas és Kalifornia konzervatív választóinak támogatására, ami elégséges volt ahhoz, hogy kellő optimizmussal vágjanak neki a mindenkori elnökválasztásnak.
De a migráció és azon a tény miatt, hogy a két déli állam közel van Mexikóhoz, az onnan érkezők előszeretettel telepedtek le a határ közelében, az otthonnal tartandó személyes kapcsolat érdekében. Ez Kaliforniában megváltoztatta az állam etnikai összetételét, és azzal együtt politikai orientációját is. A spanyol ajkúak hálásak voltak a demokratáknak, hogy segítették őket a határon való átjutásban és az állampolgárság megszerzésében. Aztán jött a ’80-as évek végén a fordulat. A republikánusok utoljára a 1986-ban nyertek választást Kaliforniában – akkor törvényhozási félidős megmérettetés volt –, azóta viszont minden szavazáson alulmaradtak riválisukkal szemben. Így volt ez a 2016-os elnökválasztáson is, ezért kész csoda, hogy szövetségi szinten Trump győzni tudott.
A demokratáknak fel volt adva a lecke: a másik déli államot, Texast is meg kell törniük, „demokratává kellett tenni”, ha ez megtörténik, akkor az azt követő elnökválasztásokon a republikánusoknak alig lesz esélyük a győzelemre. De 2020-ban ez nem sikerült, viszont a fontos „csatatérállamokban" győztek a demokraták. Texas állta a sarat, kitartott a republikánusok mellett, de ez kevésnek bizonyult.
Arra nincs remény, hogy Kalifornia visszatérjen a republikánus „akolba”, de arra van lehetőség, hogy a csatérállamok segítségével a konzervatívok ne csak a politikai csatát, de magát az elnökválasztási háborút is megnyerjék.
0 Megjegyzések