"Mi minden megszálló birodalom sírjánál ott vagyunk" - Orbán Viktor ünnepi beszéde

A miniszterelnök az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Veszprémben mondott ünnepi beszédet.

Veszprém az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb helyszíne volt, a szovjet csapatokkal szemben itt alakult ki Budapest után a legnagyobb fegyveres ellenállás. Az elsők között itt kezdődött el a Nemzetőrség szervezése, már október 29-én. Emellett a város óriási szerepet vállalt abban, hogy a forradalom alatt - más települések mellett - biztosította Budapest élelmiszer-ellátását.

Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról Orbán Viktor miniszterelnök is megemlékezett, a kormányfő idén, mint az előzetesen Facebook-oldalán bejelentette, Veszprémben mondott beszédet ez alkalomból.

Veszprém, főváros

Orbán Viktor beszédét azzal kezdte: „ma a világ minden pontján emlékeznek és ünnepelnek az ott élő magyarok”. Elmondta: Veszprémben egy nappal korábban kezdett bele a forradalomba, így ott egy nappal korábban is kellene ünnepelni.

Itt, Veszprémben már október 23-án kalapáccsal bontották a vörös csillagot”

 – fogalmazott.

Elmondta: hiba az, ha valaki csak a „rivaldafényben álló főváros” dolgának tartja az 1956-os forradalomról való megemlékezést.

A miniszterelnök szerint az utcai harcokban 3000 ember vesztette életét, további 20 ezer sérült meg, a kommunista megtorlás következtében pedig további 200 ember kerülhetett börtönbe. Pontos számok azonban, mint mondta, nem ismertek.

Végeztek ki papot, munkást, tanárt, és kommunista pártvezetőt is. Budapestieket és vidékieket. Egy egész nemzet állt a vérpadon”

– mondta a kommunisták megtorlásáról.

Brusznyai Árpád

A kormányfő ezután megemlékezett Brusznyai Árpádról. Ő is tudta, hogy „1956 az európai Magyarország utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát, az európai kultúrát a keresztény civilizációt tagadó bolsevik szocializmus világából”. Hangsúlyozta: Brusznyait nem azért ítélték halálra, mert bűnös lett volna, hanem épp ellenkezőleg: mert ártatlan volt.

A magyar 56-os forradalom és szabadságharc „nem artikulátlan üvöltés”, és nem is a „szabadságvágy zabolátlan kitörése” volt, mint fogalmazott, hanem „józan és mértéktartó, valamint felesőségteljes mozzanat volt”  – tette hozzá. 

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Brusznyai nem engedte a diktatúra martalócaival szembeni utcai elégtételt sem, gátat vetett az indulatoknak. 

Brusznyai sorsa igazi magyar sors, a mi sorsunk.

– mondta, emlékeztetve, hogy Brusznyai 33 éves volt, amikor kivégezték, és még emlékét is üldözték. Felidézte, hogy gimnáziumi évei alatt sem hallotta Brusznyai nevét, de, mint hozzátette, „nagy bűnnek hosszú az árnyéka”.

A gyilkosoké a megvetés és a felejtés, míg Brusznyai az örök emlékezet és főhajtás.

A kormányfő azonban hangsúlyoztA: a dicsőség nem jelenti azt, hogy elsétáljunk a kínos tanulságok elől.

Tudjuk, hogy a hazaárulók is a nemzetünk részei, és benne vannak a történelmünkben.  

„Október 23-át itt is november 4-e követte. 1956 végül 1990-ben győzött” – mondta Orbán. „1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna, és a szabadságharcban kivégzettek adták a legerősebb fegyvert” – tette hozzá.

Kommunisták, Európa

Azzal folytatta: a rendszerváltáskor a kommunistáknak csak akkor volt esélye épp bőrrel átlépni a demokrácia korszakába, ha bevallják a legnagyobb bűneiket. „Nyilvánosan kellett eltemetniük az 1956-os áldozataikat, és a lelkük ezzel felszabadult” – mondta a kormányfő. Orbán Viktor felidézte, hogy az „MSZMP utódpártja teljesen összetöpörödött”, 

a másik baloldali utódpárt is ott végzi, ahol '56 szelleme szerint végeznie kell

A történelmi számlát előbb, vagy utóbb meg kell fizetni” – szögezte le. Hangsúlyozta: „az ítéletet egy szabad és demokratikus választáson mondták ki” – tette hozzá. „Úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy nem volt polgárháború, és elkerültük az ország gazdasági és politikai összeomlását. Nálunk egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, és mi vagyunk a legstabilabb ország Európában” – fogalmazott.

„1956 győzött, és visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe” – mondta Orbán Viktor. Ugyanakkor hozzátette azt is: 

Európa, ahová visszaérkeztünk, az már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak minket.”

Elmondása szerint szembe kell nézni azzal, hogy Magyarország számára mást jelent a szabadság, mint Európa számára. 

A nyugatiak számára a szabadság menekülést jelent, szabadulj meg attól amiben születtél, az identitásodtól, a nemedtől. Mi ennek az ellenkezőjére vágytunk, hogy azok legyünk, amiknek akarunk lenni”

– hangsúlyozta a kormányfő. „A szabadság megérkezés és hazatalálás, vállald hogy magyarnak és kereszténynek születtél” – tette hozzá.

Szovjetunió, Brüsszel

Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy a magyarok számára a szabadságharc kötelezettség, és védeni kell. Ezt tudták a régi nagyok: Szent Istvántól az '56-osokig. „Előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát: ami először tragédia volt, az másodjára komédia. 

Moszkva tragédia volt, míg Brüsszel egy rosszul sikerült kortárs paródia 

– mondta. A különbség a kormányfő szerint az, hogy „míg Moszkva amit fütyült, azt kellett táncolni, míg ha Brüsszel fütyül, akkor nem kell táncolnunk”. Ebből a szempontból a miniszterelnök szerint „a Szovjetunió reménytelen volt, míg az unió még nem az” – tette hozzá, majd emlékeztetett, hogy lesznek még európai választások is. 

Orbán Viktor szerint nem szabad hiábavalóvá tenni az 1956-os hősök tetteit. „Ma Veszprém megmutatja a magyar kultúrát egész Európának. A megmaradás legfontosabb törvényét a mai napig tudják a magyarok: a múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, mert azon állunk” – fogalmazott. Ezzel véget ért a kormányfő beszéde.