Meghozták a jogerős ítéletet az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó bírósági ügyben.
Lezajlott a másodfokú tárgyalása kedden a Debreceni Törvényszéken annak az ügynek, melyben egy 84 éves férfit segítségnyújtás elmulasztása miatt bűnösnek mondott ki a Debreceni Járásbíróság.
A 2022 októberében meghozott ítéletet alapján a bíróság 6 hónap fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, 2 év 4 hónapra eltiltotta a férfit a közúti járművezetéstől, valamint a bűnügyi költség egy részének megfizetésére kötelezte. A határozatot az ügyészség jóváhagyta, a védelem azonban felmentést célzó fellebbezést nyújtott be.
A helyi szinten nagy nyilvánosságot kapott esetről a Hajdú Online többször is részletesen beszámolt. Ez volt az az ügy, melyben Debrecen-szerte ismert, a Piac utcai üzletek lépcsőjén gyakran üldögélő „bólogatós” Attilát 2019 novemberében elgázolták a Csapó, Burgundia és Rákóczi utcák kereszteződésénél lévő zebrán.
A vádlott szerint a tanúk összebeszéltek
A keddi tárgyalás kezdetén a bírói tanács egyik tagja felolvasta az elsőfokú ítéletet, majd a tanács elnöke részletesen ismertetett három tanúvallomást, azoknak a szemtanúknak a beszámolóját, akik a baleset pillanatában az érintett kereszteződéshez a lehetséges három irányból érkeztek gépjárművel.
Habár a beszámolók egybehangzóak voltak, a vádlott valamennyi vallomást hiteltelennek nevezett, mint mondta, számos ellentmondás fedezhető fel bennük. Konkrét példaként emelte ki, hogy míg az Attilát elütő pick-up mögött haladó szemtanú szerint a járművön nem volt különös ismertetőjel.
A férfi fenntartotta korábbi vallomását, mely szerint, amit ő elütött, az nem egy élő ember, mindössze egy földön fekvő csomag volt, egy élettelen, mozdulatlan tárgy.
Ügyvédje előzetesen azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság keresse fel a Csapó utcai buszmegálló térfigyelő kamerájának üzemeltetőjét, beidézni kérte a műszaki- és igazságügyi orvosszakértőket, valamint arra hivatkozva, hogy az anyagmaradványok kiértékelésében hiba történt, a fizikus szakértő meghallgatását is kérte, valamint új szakértői kivizsgálást kérelmezett. A védelem több ponton sérelmezte az eljárás pontosságát, az elsőfokú eljárásban kifogásolt részletekbe kapaszkodva. Példaként említette, hogy míg a tanúvallomások szerint Attilán a terepjáró hátsó kereke haladt át, a szakértői vélemény első kereket valószínűsít.
A másodfokú bíróság ezeket a bizonyítási kérelmeket elutasította.
Az ügyész perbeszédében elmondta, az elsőfokú bíróság nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely az ítélet felfüggesztését eredményezhetné. Ezután részletesen ismertette a védelem által kifogásolt bizonyítási eljárások és a bíróság által megállapított tényállás megalapozottságát.
Úgy véli, a rendelkezésre álló bizonyíték-halmaz alapján az elsőfokú ítélet helyénvaló volt. Többek közt elmondta, hogy az idős férfi járművének útvonala pontosan lekövethető, így hiába volt kardinális kérdés az időfaktor, a kamerákon észlelt eltérő időpont nem lehet alapja a vádlott azon állításának, hogy a baleset bekövetkeztekor már egy másik helyszínen járt.
Az ügyész emlékeztetett többek között a vádlott első tanúvallomására, melyben annak a bizonyos csomag a helyét, mellyel ütközött, a zebra környékén határozta meg. A férfi csak egy későbbi vallomásában módosította a helyszínt, melyben már azt állította, a gyalogátkelőtől 20 méterre volt a mozdulatlan tárgy. Ezt akkor azzal magyarázták, hogy a baleset utáni estén, a kihallgatása idején már fáradt volt, ám az ügyész szerint kihallgatható állapotban volt, így nem kellett a vallomástételt egészségügyi okok miatt megszakítani.
Az idős férfi hosszú felszólalásában az utolsó szó jogán azt mondta, senkit nem akar meggyanúsítani, ezzel szemben az eljárásban részt vevő rendőrök munkáját, a tárgyalás menetét és a tanúkat is kifogásolta.
Úgy véli, a tanúk mindössze összebeszéltek az eset után, ezért terelődött rá a gyanú. Többször is hangsúlyozta, a jelenlevők félinformációkból építették fel – az egyébként egybehangzó – eseménysort, és egymást befolyásolták. Beszédében arra a következtetésre jutott, hogy valaki mást akarnak védeni. Egészen az 1956-os eseményekre visszautalva azt állította, valójában egy koncepciós per áldozata.
A bíróság törvényesen és megalapozottan döntött
Szünetet követően kora délután a Debreceni Törvényszék másodfokú bírósága kihirdette a végzését, melyben a Debreceni Járásbíróság ítéletét helyben hagyta.
A tanács elnöke szóbeli indoklásában hangsúlyozta, a felmentés iránti kérelem miatt teljeskörű felülvizsgálatot folytatott a törvényszék, így nem csupán az elsőfokú bíróság ítéletét, hanem az azt megelőző eljárást is felülbírálta.
Mint mondta, az elsőfokú bíróság kifogástalanul megállapította a tényállást, és a nyomozóhatósághoz hasonlóan törvényesen folytatta le az eljárást.
Kiemelte, az eljárásnak az 1956-os eseményeket követő ítélkezési tevékenységhez semmi köze, koncepciós perként definiálása a vádlott felelősséghárító védekezésének egyik eszköze, melyet a bírói tanács határozottan visszautasít.
A bűnösség megállapítása, tanúvallomásokon, szakértői vizsgálatok eredményein és tárgyi bizonyítási eszközökön alapult. Az elnök megjegyezte, a négy tanú közvetlen észlelései elegendő voltak a halálos balesetet okozó jármű beazonosítására, a vallomások a vádlott állításával szemben elfogultságtól mentesek voltak, így azok az eljárás egyetlen pillanatában sem váltak megkérdőjelezhetővé. Hozzátette, a tanúk szavahihetősége alátámasztott, szemben a vádlott koncepciós eljárásra való utalásával. Sem a valóság elhallgatása, a gyanú elterelése nem merült fel az érintettek kapcsán.
Megjegyezte, habár kisebb ellentmondások válhattak volna a védelem eszközévé (például a rendszám töredékének pontos megjelölése), azonban a tényállást megalapozó körülmények túlsúlyban voltak. A nyomozó hatóság és az elsőfokú bíróság a kamerafelvételek elemzésekor is széleskörű felderítést végzett, melynek során megdőlt a vádlott azon állítása, miszerint a baleset időpontjában nem járhatott a helyszínen.
Az ítélet jogerős.
0 Megjegyzések