Úgy gondolom, előbb vagy utóbb vissza fog lendülni az inga a normalitás felé, és lesz igényük az embereknek valódi élményeket megélni – hangsúlyozta Nyerges Attila, a Petőfi zenei díjjal kitüntetett, jövőre huszonöt éves Ismerős Arcok énekes-gitárosa a Mandinernek adott interjúban.
A közelgő jubileumra, a közönség változására vagy csupán a legutóbbi lemez egyik dalára utal a koncertsorozat Felnőtt egy nemzedék címe?
Nincs egyetlen konkrét értelmezés; ahogy a nevünkbe, úgy a címszavainkba is igyekszünk több jelentést belesűríteni. Mindenki azt gondol mögé, amit szeretne. De a huszonöt év alatt valóban felnőtt egy nemzedék. Óriási közhely, és minden zenész elmondja, aki már huzamosabb ideje a pályán van, de ettől még igaz: már azok is jönnek a gyerekeikkel a koncertjeinkre, akik a hőskorban a szüleik nyakából néztek minket.
Tudomásul vettük, hogy a rádióknál, tévéknél nem szeretik a gondolkodásra inspiráló bandákat.
Akkor lőjünk el gyorsan egy másik közhelypatront is: majdnem minden díjazott zenész elmondja, hogy nem a kitüntetésekért, hanem a közönségért játszik. Mit jelent a Petőfi zenei díj?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érintett meg a díjazás. A zenekar hosszú ideig el volt zárva mindenféle kitüntetéstől, egyedül a közönségtől kapott elismerést. Azt viszont lényegében folyamatosan: mindig szép számú hallgatóság előtt tudtunk fellépni. Ez bőven elég ahhoz, hogy egy együttes életben maradjon, működjön, és a tagjai jól érezzék magukat. Az, hogy emellett elkezdenek jönni nem várt elismerések is, kifejezetten jólesik. Egy ideig csak engem találtak meg a díjak, mert hamarabb veszik észre azt, aki elöl áll, illetve aki a szövegeket írja. Bár a munkamegosztás nem változott, álszerénység nélkül mondhatom: örülök, hogy ma már nem úgy tekintenek ránk, mint egy egyszemélyes produkcióra, amelynek van egy kísérő zenekara, hanem együttesként ismernek el minket. A hangulatnak is jót tesz.
Nem lehet, hogy Magyarországon eleve kár sokat várni a mostoha helyzetben lévő rockpiactól?
Meglehetősen
nyitott vagyok, de mi biztosan nem fogunk stílust váltani, nem is
értünk máshoz. A fiatalkorunkban volt a rock nagy virágzása, ámulva
néztük a színpadon nagy terpeszben álló zenészeket: a Piramis, a P.
Mobil, az Edda tagjait. Az egyéb műfajok képviselőit meg egyszerűen
kiröhögtük. De tudomásul kell venni, hogy a világ változik – ahogy a P.
Mobil énekelte: kiveszőben vagyok. Akik velünk együtt öregedtek,
továbbra is szeretik, értékelik a munkánkat. Ha sikerül a mai ifjúságból
pár ezer embert megszólítani, annak kimondottan örülök, de illúzióim
nincsenek.
Feltettem magamnak a kérdést: ne próbáljak meg inkább segíteni a zenekarral?”
Pedig a fiatalok eléréséhez a legkevésbé rádióra és tévére van szükség.
Így
van, de kicsit mosolyogva, kicsit idegenkedve, két lépés távolságból
figyelem a virtuális világot, személyesen nem is akarok elmerülni benne.
Nem értünk igazán a ma divatos dolgokhoz, amik nagy számban képesek
megszólítani a fiatalokat, mint az influenszerkampány vagy a közösségi
médiás trükkök, ráadásul maga a közeg is gyorsan változik. Viszont aki
megtalál minket, annak szerintem életkortól függetlenül lehet
mondanivalónk. Nem gondolom, hogy korszerűtlen lenne a zenénk, és nem
tapasztalom, hogy a fiatalokat ne tudnánk megszólítani. Tavaly például a
Bagossy Brothers Companyvel játszottunk a Balatonnál, és bár más
korosztály vagyunk mi is, a közönségünk is, azt tapasztaltam, hogy bőven
volt átjárás a két „tábor” közt.
„Ennek a zenekarnak
küldetése van” – hallhatta a szárnyait bontogató Ismerős Arcok közönsége
minden koncerten. Ilyen szempontból van eredménye a működésüknek?
Úgy
gondolom, abból, amit akkor sokan a zászlójukra tűztek, számos dolog
megvalósult, és ehhez talán mi is hozzátettük a magunkét. Ma már
teljesen természetesen beszélünk olyan témákról, amikről akkor nem
lehetett, vagy ha igen, értetlenség fogadta őket. Személyes
küldetéstudatom egyébként nincs, csak feladataim, és ez nem változott,
mert ma is bőven van miről beszélni.
(Mandiner - a teljes interjú itt!)
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések