A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Twitteren (X-en), Instagramon, Threadson vagy YouTube-on!

Ahogy melegszik a Föld, annál nagyobb mértékben leszünk csökött agyuak


Amerikai kutatók tanulmánya érdekes összefüggést tárt fel a múltban történt éghajlatváltozások és az emberi agy mérete között, különös tekintettel a globális felmelegedési trendekre. A klímaváltozás közepén élve ez nem túl jó hír – írta meg a HVG.


Az ember alkalmazkodik a környezeti stresszhez, és az éghajlat megváltozása is egy ilyen stresszfaktor. A kaliforniai természettudományi múzeum szakemberei 50 ezer évre visszanyúlóan 298 Homo-példány maradványait elemezték, és az eredményeiket összevetették az éghajlati rekordokkal.

Tíz különböző forrásból szereztek adatokat a koponyaméretekről, 373 mérés alapján. Beépítették a testméretekre vonatkozó becsléseket is, és földrajzi régióhoz és a nemhez igazították az agyméretének becslését. A vizsgálatokat négy fosszilis életkor (100, 5000, 10 ezer és 15 ezer év) között végezték.

A továbbiakban négy éghajlati rekorddal hasonlították össze az agyméreteket. Kiderült, hogy a regionális és globális paleoklíma-adatok szerint a Homók agymérete átlagosan jelentősen alacsonyabb volt az éghajlat felmelegedésének időszakában, mint a hűvösebb időszakokban. A geológiai korszakok hasonló mintázatot mutattak, a holocén felmelegedési periódusokban lényegesen, 10,7 százalékkal kisebb agyú egyedek éltek, mint a késő pleisztocén végén, a jégkorszakban. Mindez persze nem azonnal történik, általában több ezer évvel az éghajlatváltozás után következik be. Az akklimatizáció viszont akár egyetlen generáción belül is kibontakozhat, bár a fajszintű alkalmazkodáshoz gyakran több egymást követő generációra van szükség.

A kutatók elemzéséből az is kiderült, hogy a páratartalom és a csapadék is hatással van az agy méretére. Bár a hőmérséklet a legfontosabb tényező, enyhe összefüggést találtak a száraz időszakok és a valamivel nagyobb agytérfogat között.

„Eredményeink azt sugallják, hogy az éghajlatváltozás előrejelzi az ember agyának méretét, és az agy bizonyos evolúciós változásai a környezeti stresszre adott válaszok lehetnek” – írják a kutatók a Brain, Behavior and Evolution folyóiratban. De persze azt is elismerik, hogy valamennyi – bizonyított – összefüggés ellenére úgy tűnik, hogy nem feltétlenül az éghajlat felelős az összes evolúciós változásért. Az olyan tényezők, mint a kultúra és a technológia szintén hozzájárulhatnak az agy méretének módosulásához.

Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések