A szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) 00485. számú parancsát („Приказ НКВД от 11.08.1937 № 00485”) 1937. augusztus 11-én adták ki Nyikolaj Ivanovics Jezsov belügyi népbiztos aláírásával „a Lengyel Katonai Szervezet kémhálózatának teljes likvidálására”. Ezzel indult el a totális sztálini terror és az etnikai alapú tömeggyilkosságok.
1937 augusztusában a szovjet állami terror a „belső ellenségek”: kulákok, papok, hívők, bűnözők után a nemzetiségek ellen fordult.
Sztálin
az 1919-20-as lengyel–szovjet háború óta nem bízott a lengyelekben,
Jezsov pedig tartott az NKVD lengyel származású veterán tisztjeitől,
ezért azt állította, hogy megtalálta az egész Szovjetuniót behálózó,
Sztálin életére törő hálózatot, a „Lengyel Katonai Szervezetet” (Polska
Organizacja Wojskowa). A koncepció szerint az összeesküvők a
pártvezetésbe, a katonaságba és az NKVD irányításába is beszivárogtak,
ezért a népbiztos augusztus 11-én kiadta a 00485. számú parancsot „a Lengyel Katonai Szervezet kémhálózatának teljes likvidálására”.
Mivel az összeesküvés valójában nem létezett, Jezsov utasítására gyakorlatilag minden lengyel származású, vagy lengyeles nevű, sőt akár csak római katolikus vallású személy érintetté vált.
Válogatás nélkül vitték el az embereket, a faluról falura járó állambiztonságiak sok helyen a teljes lakosságot összegyűjtötték. Elhurcolták a papokat, de még a lengyel kommunistákat is. Szovjet állami dokumentumok szerint közel 140 ezer embert érintett az akció, akiknek mintegy 80%-át halálra ítéltek és azonnal kivégeztek.
A lengyelek elleni
tömegterror mintává vált más nemzetiségek elleni támadásnak is:
1937-38-ban 16 ezer lett, 8 ezer észt, 9 ezer finn „kémet” öltek meg.
1.
A Szovjetunióban 1937-38-ban tetőző nagy terror idején Sztálin
utasítására – az ellenforradalmárokkal való leszámolás jegyében –
lefejezték a párt- és hadvezetést, etnikai és osztályalapon pedig
szovjet polgárok tömegeit végezték ki, vagy deportálták a Gulagra.
2.
1937-38-ban 35 ezer katonatisztet tartóztattak le vagy távolítottak el a
Vörös Hadseregtől, és többek között 3 marsall és 13 hadseregparancsok
is áldozatul esett a tisztogatásoknak.
3. A fegyveres erők, az
állami intézmények, valamint a kommunista párt soraiban végrehajtott
tisztogatás mintegy 50 ezer kivégzéshez vezetett.
4. A nyugati
baloldali értelmiség csak a hadseregen és párton belüli tisztogatásról
számolt be, a szovjet állampolgárok százezreit likvidáló intézkedésekről
nem volt hajlandó tudomást venni.
5. A központ a kivégzendők
számát kvótákban határozta meg. A kvótákat többször felemelték, mivel a
helyi párt- és rendőri vezetők a terv túlteljesítésére törekedtek.
6.
Szovjetunió-szerte rögtönítélő bíróságként funkcionáló háromtagú
bizottságok, ún. trojkák ítélték el a vádlottakat, akiknek sorsáról
sokszor percek alatt döntöttek.
7. Szovjet levéltári adatok
szerint 1937-38-ban 1 millió 550 ezer személyt vettek őrizetbe, és 681
ezret végeztek ki, ám az áldozatok valódi száma számos szakértő szerint
jóval több lehetett.
8. A Japánnak történő kémkedés vádjával a
teljes szovjetunióbeli koreai lakosságot, 170 ezer embert Kazahsztánba
és Üzbegisztánba deportáltak.
9. A nagy terror idején a 35 ezer fős ortodox papság mintegy 80 %-át letartóztatták.
10.
A nagy terror (jezsovscsina) időszakának névadója, az 1936
szeptemberétől 1938 novemberéig az NKVD élén álló Nikolaj Jezsov maga is
a terror áldozata lett: 1940-ben végezték ki.
(Forrás: Múlt-kor történelmi portál, Wikipédia)
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések