Addig jár a korsó a kútra, amíg jól seggbe nem rugdossák az agresszor jenkiket
Washington minden igyekezetével Oroszország és Kína teljes elszigetelésére törekszik, s ehhez új „frontot” kell nyitnia Északon, ahol katonai blokkja, a NATO a legsebezhetőbb – derült ki a The New York Times cikkéből, mely egyértelműen rávilágít arra, hogy az ukrajnai háború csak ürügy Finnország és Svédország csatlakoztatásához. Erről tárgyal Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere Osloban a szövetségesek külügyminisztereivel, akik közül többen az amerikai álláspont szerint alábecsülik a Moszkva és Peking jelentette fenyegetést.
Miközben a NATO-t fellelkesült Oroszország ukrajnai nehézségei láttán, a szövetségnek valójában számos sebezhető pontja van Északon – figyelmeztetett elemzésében az amerikai lap. A cikk hangsúlyozza:
„Oroszország továbbra is sarkvidéki nagyhatalom, haditengerészeti támaszpontokkal és nukleáris rakétákkal a Távol-Északon, de Oroszország nyugati peremén is: a Norvégia melletti Kola-félszigeten, ahol Oroszország a legtöbb nukleáris fegyverzettel felszerelt tengeralattjáróját tartja, valamint a Lengyelországgal és Litvániával határos Kalinyingrádban.”
Az éghajlatváltozással, mint írják, a hajózási útvonalak egyre rövidebb időre fagynak be, könnyebben hajózhatók, így az Északi-sarkvidék hozzáférhetőbbé és vonzóbbá válik úgy kereskedelmi, mint hadászati szempontból.
Robert Dalsjo, a Svéd Védelmi Kutatóintézet kutatási igazgatója ennek kapcsán azt hangoztatta: Moszkva az Északi-sarkvidéket a sajátjává akarja tenni, egy ötödik katonai körzetként. De Kína is igyekszik megvetni a lábát a térségben, kihasználni a jégmentes útvonalak kínálta lehetőségeket – ez az egyik ok, amiért a NATO jelentős biztonsági kihívásként tekinti Kínára.
A szakértő nyilatkozatából kiderült, hogy a finn és svéd vezetőket egy ideje már aggasztja ez a helyzet, ezért döntöttek úgy, hogy az ukrajnai háború örvén beviszik a függetlenségüket korábban féltve őrző országokat a szövetségbe. Ezzel párhuzamosan Finnország, Svédország, Norvégia és Dánia úgy döntött, hogy egyesíti légierőit, így egy olyan légierő jön létre, amelynek több repülőgépe van, mint Nagy-Britanniának vagy Franciaországnak.
A New York Times azt is felidézte, hogy Oroszország északi elszigetelésének gondolata már 2014-ben komolyan felvetődött. Akkoriban Philip M. Breedlove tábornok, a szövetségesek európai főparancsnoka lényegében arra buzdított mindenkit, hogy tiltsák ki Oroszországot a Balti-tengerről.
Anna Wieslander, a washingtoni székhelyű Atlantic Council kutatóintézet Észak-Európáért felelős igazgatója Kína kapcsán elmondta, Peking egy „északi selyemúton” dolgozik; 2018 körül kezdett terjeszkedni a régióban, és megpróbált kikötőket vásárolni Finnországban és bányákat Grönlandon. A NATO válaszul 2018-ban odáig ment, hogy új műveleti parancsnokságot hozott létre Norfolkban. Ez a haditengerészetre összpontosít, és az Atlanti-óceáni útvonalakat, Skandináviát és az Északi-sarkvidéket hivatott védeni.
A cikk többször hangsúlyozza, Oroszország ukrajnai „gyengélkedései” megtévesztőek. Az amerikaiak szerint félő, hogy egy modernizált orosz északi flotta a Grönland, Izland és Nagy-Britannia közötti szorosokon keresztül lehajózva, képes lehet elvágni a tengeri útvonalakat és a víz alatti kábeleket, és cirkálórakétákkal fenyegetni az Egyesült Államok keleti partvidéket.
0 Megjegyzések