A macskák híresen távolságtartó állatok, de mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is kötődnek hozzánk
Régóta lehetett sejteni, de egy 2020-as tanulmány azóta már megerősítette: ha az emberek hunyorognak, majd lassan pislognak a macskákra, az állatok befogadóbbak és közeledőbbek lesznek utána – ezzel egyfajta kommunikáció jön létre macska és ember között – írja a Science Alert.
A macska és az ember közötti interakciók megfigyelésével a tudósok megerősítették, hogy ez a kifejezés a macskákat – mind az ismerőset, mind az idegent – közelíti és fogékonyabbá teszi az emberek iránt.
„Mint olyan ember, aki egyrészt tanulmányozta az állatok viselkedését, másrészt mint macskatulajdonos mondom, nagyszerű, hogy meg tudjuk mutatni, hogy a macskák és az emberek képesek ilyen módon kommunikálni” – mondta Karen Mccomb, a sussexi egyetem pszichológusa egy 2020-as nyilatkozatában.
„Ez olyasvalami, amit már sok macskatulajdonos gyanított, ezért izgalmas, hogy bizonyítékot találtunk rá.”
Ha bármennyi időt töltött macskák közelében, valószínűleg látta a „részben csukott szemű” arckifejezésüket, lassú pislogással kísérve. Ez hasonlít ahhoz, ahogy az emberi szemek összeszűkülnek mosolygás közben, és általában akkor fordul elő, amikor ellazult és elégedett. A kifejezést egyfajta macskamosolyként értelmezik.
A macskatulajdonosoktól származó, anekdotikus bizonyítékok arra utalnak, hogy az emberek lemásolhatják ezt a kifejezést, hogy közöljék a macskákkal, hogy barátságosak és nyitottak vagyunk az interakcióra. Ezért egy pszichológuscsoport két kísérletet tervezett annak meghatározására, hogy a macskák másként viselkednek-e a lassan pislogó emberekkel szemben.
Az első kísérletben a tulajdonosok lassan 21 macskára pislogtak. Miután a macska kényelmesen elhelyezkedett, a tulajdonosokat arra utasították, hogy üljenek le körülbelül egy méterrel arrébb, és lassan pislogjanak, amikor a macska rájuk néz. A kamerák a tulajdonos és a macska arcát is rögzítették, és az eredményeket összehasonlították azzal, ahogyan a macskák emberi beavatkozás nélkül pislognak.
Az eredmények azt mutatták, hogy a macskák nagyobb valószínűséggel pislognak lassan a gazdájukra, miután ő lassan pislogott rájuk, összehasonlítva az interakció nélküli állapottal.
A második kísérletben nyolc különböző háztartásból származó 24 macska vett részt. Ezúttal nem a tulajdonosok pislogtak, hanem a kutatók, akik nem érintkeztek a macskával. Kontrollként rögzítették, ahogy a macskák pislogás nélküli állapotra reagáltak.
A kutatók ugyanazt a lassú pislogásos folyamatot hajtották végre, mint az első kísérletnél, és nyújtottak kezet a macska felé, és azt találták, hogy a macskák nemcsak nagyobb valószínűséggel pislogtak vissza, hanem nagyobb valószínűséggel közeledtek az ember kezéhez, miután az ember pislogott.
„Ez a tanulmány az első, amely kísérletileg vizsgálja a lassú pislogás szerepét a macska–ember kommunikációban” – mondta McComb.
„Ez olyasvalami, amit ki lehet próbálni a saját macskánkkal otthon vagy olyan macskákkal, akikkel az utcán találkozik. Ez egy nagyszerű módja annak, hogy erősítse a macskákhoz fűződő köteléket. Próbálja összehúzni a szemét, mintha egy nyugodt mosolyt tenne, majd csukja be a szemét néhány másodpercre. Meglátja, hogy ők maguk is ugyanígy válaszolnak, és elkezdhet egyfajta beszélgetést.”
Lehet, hogy a kutyák sokkal lelkesebben demonstratívak, mint a macskák, de ez a hír nem meglepetés a macskák szerelmeseinek. Az elmúlt évek kutatásai kimutatták, hogy macskabarátaink sokkal jobban összhangban vannak emberi lakótársaikkal, mint azt korábban feltételezték, és a kutyákkal való összehasonlításuk rossz szolgálat.
A macskák például kedvesen reagálnak azokra az emberekre, akik fogékonyak rájuk – tehát ha úgy találja, hogy a macskák ellenszegülnek, akkor önnel lehet probléma, nem a cicával. Hasonlóképpen a macskák is visszaadják azoknak az embereknek a személyiségjegyeit, akikkel együtt élnek – ez összefügghet azzal, hogy a macskák miért veszik észre, ha gazdáik szomorúak. A nevüket is felismerik (bár gyakran figyelmen kívül hagyják őket). És a gazdáikkal való kapcsolatuk meglepően mély.
Nehéz megérteni, hogy a macskák miért lassulnak – pislognak így az emberekre. A jóindulatú szándék jelzésének eszközeként értelmezték, mivel a macskákról azt gondolják, hogy a töretlen bámészkodást fenyegetőnek értelmezik. De az is lehetséges, hogy a macskák fejlesztették ki ezt a kifejezést, mivel az emberek pozitívan reagálnak rá. A háziasított állatok esetében gyakran lehetetlen megmondani.
Akárhogy is, úgy tűnik, segít kialakítani a kapcsolatot. És ezt jó tudni. Ha megtanuljuk, hogyan javítsuk kapcsolatainkat ezekkel a rejtélyes állatokkal, az érzelmi egészségük javításának egyik módja lehet – nemcsak otthoni környezetben, hanem számos potenciálisan stresszes helyzetben is.
„A macskák és az emberek közötti, pozitív kölcsönhatási módok megértése javíthatja a macskákról alkotott közmegértést, javíthatja a macska jólétét, és többet árulhat el ennek az, alulvizsgált fajnak a társadalmi-kognitív képességeiről” – mondta Tasmin Humphrey, a Sussexi Egyetem pszichológusa.
„Eredményeinket potenciálisan felhasználhatjuk a macskák jóllétének felmérésére különféle körülmények között, beleértve az állatorvosi rendelőket és a menhelyeket is.”
0 Megjegyzések