Gwendoline Delbos-Corfieldnek nem tetszik a magyar álláspont. Büntetne.
Az Európai Parlament hét frakciójából öt, együtt a testület többségét alkotó Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens(EFA) és a Baloldal (GUE/NGL) egy határozatot terjeszt csütörtökön az EU parlamentje elé, amelynek többségi elfogadása szinte biztosra vehető.
Ennek részleteit szerda délelőtt az érintett frakciók képviselői sajtótájékoztatón ismertették, még a témában meghirdetett, sokadig EP-vita előtt.
A korábban kínos magyarázkodásokra is kényszerülő Gwendoline Delbos-Corfield francia EP-képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjától leszögezte: Magyarország nem igazi demokrácia, csupán egy választási demokrácia – ezt több think tank és nemzetközi szervezet is megállapította már. „2011 óta jelzi a bajokat, figyelmezteti az EU Magyarországot. Lehet-e az EU-nak olyan elnöke, amely 12 éve nem reagál érdemben az uniós kritikákra?” – tette fel a költői kérdést a képviselő.
Beismerés a francia EP-képviselőtől?
Kitért ugyanakkor arra is, nem értett egyet azokkal az aggályokkal, miszerint nem szabad foglalkozni a soros elnökség megvonásának kérdésével, mondván, ezt „le kell nyelni”, az „elnökségi ciklusban amúgy sem történik semmi”. A Magyarországról a Tavares- és a Sargentini-jelentés után készített újabb jelentést jegyző Delbos-Corfield indoklása szerint azért is fontos kérdés hazánk 2024-es soros elnöksége, mert 2024 második félévében vennék át hivatalukat az EP-választás után az új képviselők, akik az új Bizottságot is megválasztják majd.
További adalék, hogy addig szerinte
nem ér véget az orosz-ukrán háború, amivel „kapcsolatban a magyar kormánynak igen hangos álláspontja van, s nem mindegy, mit képvisel az uniós elnökség az ügyben”.
Vagyis a fegyverszünetet és békekötést szorgalmazó polgári kabinet az ő megítélése szerint már csak emiatt sem lenne méltó a soros elnökség ellátására.
0 Megjegyzések