Figyelem! Az alábbi hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült. Remélem értik az iróniát
Vlagyimir Putyin orosz, és Hszi Csin-ping kínai elnök több mint egy tucatnyi dokumentumot írt alá a kereskedelemtől és az ipartól kezdve a tudományon át a hadászatig számos területen történő együttműködés szorosabbra fűzéséről. A két vezető kitért az ukrajnai béke kilátásaira is.
„Ez példa arra, hogy a világhatalmaknak, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, és akiknek különleges felelősségük van a bolygó stabilitásának és biztonságának fenntartásában, hogyan kellene együttműködniük egymással”
– mondta Putyin a Kremlben tartott, többórás, legmagasabb szintű tárgyalásokat követő ünnepi vacsorán.
Köszöntőjében az orosz elnök az „I Csing”-ből („A változások könyve”) idézett, és kijelentette, hogy az orosz és a kínai népnek „közös a lelke”, és közös erővel bármilyen akadályt le tudnak győzni.
A megbeszélések után Putyin újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a Kína és Oroszország közötti kapcsolatok „a történelem legmagasabb pontján vannak”, és hogy a kereskedelem és a gazdasági együttműködés mindkét kormány számára kulcsfontosságú.
Gazdaság és kereskedelem
Kína Oroszországgal folytatott kereskedelme 2022-ben rekordot döntött, 30%-kal nőtt, miközben a Nyugat embargóval próbálta Moszkvát szankcionálni. A kétoldalú kereskedelem idén 200 milliárd dollár fölé emelkedik – bár ennek kétharmadát jüanban és rubelben bonyolították le, mivel mindkét ország fokozatosan elhagyja a dollárt.
Putyin támogatta a jüan használatát más ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal folytatott kereskedelmi elszámolásokban.
Hszi és Putyin megvitatták továbbá a kereskedelem bővítését, a logisztika és a határokon átnyúló infrastruktúra további fejlesztését, a mezőgazdasági együttműködés kiterjesztését a két ország élelmezésbiztonságának biztosítása érdekében, valamint az energia, ásványi anyagok, fémek és vegyi termékek cseréje terén folytatott együttműködés javítását. Kína és Oroszország ígéretet tett arra, hogy bővíti az együttműködést a technológia, az információs technológia és a mesterséges intelligencia területén.
„Gazdag tudományos lehetőségeink és termelési kapacitásaink egyesítésével Oroszország és Kína világelsővé válhat az információs technológia, a hálózati biztonság és a mesterséges intelligencia területén”
– mondta Putyin újságíróknak.
Új katonai partnerség
Putyin az Oroszország és Kína közötti kapcsolatokat a hidegháború idején kialakult katonai-politikai szövetségektől eltérőnek minősítette, és kifejtette, hogy azok „az államközi együttműködésnek ezt a formáját felülmúlják, és nem konfrontatív jellegűek”.
Moszkva és Peking megállapodott abban, hogy „rendszeresen közös tengeri és légi járőrözést és közös gyakorlatokat tartanak”, minden rendelkezésre álló kétoldalú mechanizmus felhasználásával fejlesztik a katonai együttműködést és tapasztalatcserét, illetve növelik a fegyveres erőik közötti kölcsönös bizalmat.
Az Oroszországgal való kapcsolatok ápolása „olyan stratégiai döntés, amelyet Kína saját alapvető érdekei és a világban uralkodó tendenciák alapján hozott meg” – mondta Hszi a hétfői első találkozó után, kifejtve, hogy a két nemzet közös elkötelezettsége a többpólusú világ kiépítése.
Ukrajna békejavaslata
Az orosz elnök elismerően nyilatkozott a Kína által a múlt hónapban javasolt béketervről, mondván, hogy annak számos eleme „a békés rendezés alapjául szolgálhat, ha Nyugaton és Kijevben erre készen állnak”.
Putyin azonban rámutatott, hogy jelenleg sem Ukrajna, sem nyugati támogatói nem hajlandók a békéről tárgyalni. A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium képviselői a héten ellenezték az ukrajnai tűzszünetet, ellentmondva saját korábbi állításuknak, miszerint támogatnák Kijevet, bárhogyan is dönt.
„Mi mindig a béke és a párbeszéd hívei vagyunk, és határozottan a történelem jó oldalán állunk”
– jelentette ki Xi.
Számos megállapodást írtak alá
Hszi hétfőn érkezett Moszkvába háromnapos látogatásra. Kedd estig a csúcstalálkozón összesen 14 nyilatkozat, jegyzőkönyv, memorandum és megállapodás született.
Két közös nyilatkozatban Oroszország és Kína vállalta, hogy „elmélyíti az átfogó partnerség és az új korszakba lépő stratégiai kölcsönhatás kapcsolatait”, és 2030-ig fejlesztési tervet készít a gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeire.
A tudományos minisztériumok jegyzőkönyvet írtak alá az „alapvető tudományos kutatások” terén folytatott együttműködés megerősítéséről, míg egy másik jegyzőkönyv a jövőbeni rendszeres elnöki találkozók rendszerét rögzítette.
A moszkvai és a pekingi kormány megállapodott a közös televíziós műsorok készítésében való együttműködésről: a VGTRK orosz közszolgálati műsorszolgáltató és a China Media Group együttműködési megállapodást írt alá. A Tass és a Hszinhua állami hírügynökségek szintén megállapodtak az információcseréről.
Hat további egyetértési megállapodás érintette a kereskedelmet, az erdészetet, a mezőgazdaságot, a fogyasztóvédelmet és az infrastruktúrát Oroszország távol-keleti részén. A Roszatom és a kínai atomenergia-ügynökség megállapodott „egy átfogó hosszú távú együttműködési programról a gyorsneutronos reaktorok és a nukleáris üzemanyagciklus lezárása témakörében”.
Hszi Moszkvába történő utazása előtt a kínai elnök és Putyin véleménycikkeket jelentetett meg a két ország vezető lapjaiban. A kínai elnök meghívta Putyint Pekingbe, a harmadik Övezet és Út Nemzetközi Együttműködési Fórumra.
0 Megjegyzések