Hirdessen itt

Megrendítették a dollár egyeduralmát a szankciók


Közhely, hogy a pénzügyi világban csaknem nyolcvan éve kitüntetett, hegemón szerepe van az amerikai dollárnak. Az orosz–ukrán háború, pontosabban a Moszkva ellen bevezetett szankciók azonban, úgy tűnik, felgyorsították azokat a folyamatokat, amelyek már évtizedek óta erodálják a „zöldhasú” tekintélyét.


„A dollár részesedése a globális devizatartalékokból 59 százalék alá esett a tavalyi utolsó negyedévben, vagyis nem állt meg a két évtizede tartó csökkenés az IMF hivatalos devizatartalékok valutaösszetételére vonatkozó adatai szerint” – írta egy tavaly márciusi hírlevelében a Nemzetközi Valutaalap. A szervezet kiemelte: „Feltűnő, hogy a dollár részesedésének csökkenése nem járt együtt a font sterling, a jen és az euró, más régóta népszerű tartalékvaluták részesedésének növekedésével. (…) A dollárból való kivonulás inkább két irányba történt: egynegyed részben a kínai renminbibe, háromnegyed részben pedig kisebb országok valutáiba, amelyek tartalékvalutaként eddig csak korlátozott szerepet játszottak”.

Az amerikai dollár felemelkedése

A dollár csaknem 80 éve, 1944-ben indult hódító útjára. 1944-ben 44 nemzet képviselői találkoztak a New Hampshire-i Bretton Woodsban, hogy a világgazdaság háború utáni helyreállításáról tárgyaljanak. A találkozó végén a résztvevők megegyeztek abban, hogy az USA, mint a világ legnagyobb gazdasága, a dollár értékét az aranyhoz rögzíti, a többi ország pedig a dollárhoz köti valutáját. Ezzel lényegében véget ért az „aranykor”, vagyis az egyes államok ettől kezdve nem aranyat, hanem dollárt kezdtek felhalmozni. Jóllehet a Bretton Woods-i rendszer bő negyed századdal később szétesett, de addigra a dollár vezető szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált, és az is maradt egészen az ezredfordulóig. 2000 körül 70 százalék volt a részesedése a globális devizatartalékokból, aztán történt valami, és ez az arány lassan csökkenni kezdett.

Még egy érdekes adat: a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) kutatása a közelmúltban rámutatott, hogy a devizaforgalomban a dollár szerepe évről évre alig észrevehetően, de csökken, az euro kifejezetten rosszul teljesít (a 2010-es 39 százalékos csúcsról a tavalyi évre 30 százalékra esett vissza), a kínai renminbi viszont alig több mint egy évtized alatt 1-ről 7 százalékra növelte a részarányát, és ezzel az egyedüli a „nagy valuták” közül, amely növekvő pályára tudott állni.

Változó világ tele kihívásokkal

Az első, nagyszabású kísérlet a „dollármentesítésre” az euro 1999. január 1-i bevezetése volt, de az unió közös valutája nem bizonyult komoly kihívónak. Ezt az előbb említettek mellett az is jól mutatja, hogy a bevezetése óta mindössze két százalékkal nőtt a részesedése a globális devizatartalékokból (18-ról 20 százalékra emelkedett). Másfelől persze jelzés értékű volt a rivális megjelenése a színen. Kétségtelen az is, hogy a dollárnak nem jött jól a 2008-as, hosszan elnyúló gazdasági válság, amiből épp csak kilábalt a világ, amikor Ukrajnában kitört a polgárháború, és Oroszország annektálta a Krímet. Moszkva lépésére a Nyugat szankciókkal válaszolt, mire a Kremlben úgy döntöttek, fokozatosan megszabadulnak a dollártól.

Ugyanebben az évben, 2014-ben döntött úgy a Kínai Népi Bank, hogy az amerikai valuta kiváltására belátható időn belül bevezeti a „digitális jüant”, s a szakértők hozzá is láttak a terv kidolgozásához.

A 2022-es orosz invázióra tehát úgy fordult rá a világgazdaság és a nemzetközi közösség, hogy sokakban már eleve voltak kétségek a dollár hegemóniájának fenntarthatóságát illetően, illetve egyesek kifejezetten keresték a lehetőségét annak, hogy minél nagyobb mértékben függetlenítsék magukat az amerikai fizetőeszköztől. Mindezt pedig felerősítették a szankciók.

Mint ismert, a háború február végi eszkalációja után az Egyesült Államok vezetésével a nyugati államok egy sor pénzügyi büntetőintézkedést vezettek be Moszkva ellen. Ezek közül kiemelkedik az orosz devizatartalék számottevő részének befagyasztása, valamint a nagy orosz bankok kitiltása a nemzetközi fizetéseket megkönnyítő SWIFT rendszerből. Washington még soha ilyen nyíltan nem használta fegyverként a dollárt, ez pedig fokozta az USA-val ellenséges vagy hűvös, távolságtartó viszonyban álló országok félelmeit, hiszen amit valaki egyszer megtett, bármikor megteheti újra. Miközben tehát a szankciók nem kényszerítették térdre Oroszországot, felgyorsították a dollármentesítés folyamatát.

Amikor egy korszak véget ér

„A gyorsító tényező ezúttal valóban az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók” – erősítette meg ezt a véleményt Zongyuan Zoe Liu, a New York-i székhelyű Council on Foreign Relations nemzetközi politikai gazdaságtanért felelős munkatársa is, aki az Al Jazeerának úgy jellemezte Oroszország kizárását a SWIFT-rendszerből, mintha a pénzügyi világban „a nukleáris opciót használták” volna. Alicia García Herrero, a brüsszeli székhelyű Bruegel agytröszt vezető munkatársa pedig azt mondta: „Egyértelműen egy multilaterálisabb világ felé haladunk.”

Ezt tükrözi Moszkva válaszlépése is. Oroszország először is 20 százalékra emelte az irányadó kamatlábat a rubel védelme érdekében, majd kikötötte, hogy a jövőben a „barátságtalan” országok csak rubelben fizethetnek az olajért és a földgázért. Ezzel párhuzamosan több „baráti” országgal is megállapodtak abban, hogy ettől kezdve az elszámolást legalább részlegesen rubelben teljesítik.

Az oroszokhoz hasonlóan Kína is folyamatosan csökkenti a dollárban kitett adósságát, amely 2010 óta a legalacsonyabb szinten van.

Eközben 2023 februárjában az egyik legnagyobb olajszállítónak számító Irak központi bankja bejelentette, hogy engedélyezi a Kínával folytatott kereskedelem jüanban történő elszámolását. Banglades központi bankja tavaly szeptemberben tett hasonló bejelentést. Ugyanabban a hónapban a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjai elkötelezték magukat amellett, hogy növelik a helyi valutában folytatott kereskedelmet. Ez Kínán kívül érinti Oroszországot, Indiát, Pakisztánt, Üzbegisztánt, Kazahsztánt, Tádzsikisztánt és Kirgizisztánt. Decemberben pedig Kína és Szaúd-Arábia végrehajtotta első jüanban lebonyolított tranzakcióját. S Oroszország úgy döntött, hogy 2023-ban az összes olaj- és gázipari többletbevételét jüanban fogja tárolni.

India is aktivizálta magát: február végén jelentette be az Egyesült Arab Emírségek indiai nagykövete, hogy a két ország megpróbál véglegesíteni egy szerződést, melynek értelmében az egymás közti kereskedelemben saját valutájukat, a dirhamot és a rúpiát fogják használni a jövőben, de Srí Lanka, Banglades és Mauritius is szívesen kereskedne Indiával rúpiában. A Föld túlsó oldalán pedig Argentína és Brazília dolgozik egy közös valuta bevezetésén, hogy legalább az egymás közti kereskedelemben kivonhassák magukat a dollár uralma alól.

Számos gazdasági szakértő úgy véli, hogy a dollármentesítés végeredményben egy kockázatos folyamat, jelentősen növeli a bizonytalanságot a világgazdaságban, ugyanakkor elkerülhetetlen következménye a kalandor amerikai külpolitikának.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések