Koalíciós feszültséghez vezetett, hogy a szerb gazdasági miniszter Oroszország elleni szankciók bevezetését követelte a közösségi oldalán
Koalíciós feszültséghez vezetett, hogy Rade Basta szerb gazdasági miniszter azt követelte: minél hamarabb vezessenek be büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben. Indoklása szerint óriási nyomás nehezedik Szerbiára, mert még nem csatlakozott a szankciókhoz. Belgrád nem odázhatja el sokáig a szakítást, aminek a szakértők szerint súlyos gazdasági következményei lehetnek, ráadásul a szerb nép zömmel oroszpárti.
„Országunk már most is súlyos árat fizet azért, mert nem hajlandó szankciókat bevezetni Oroszország ellen, és ez egyre elviselhetetlenebbé válik. Gazdasági miniszterként nem tudom elfogadni, hogy amikor ekkora nyomás nehezedik Vučić elnökre, mi csak hallgatunk” – idézte a politikus szavait a Pravda.
A tárcavezető egyértelművé tette, a maga részéről és a körülményekre tekintettel támogatja az a büntetőintézkedések bevezetését, akárcsak Aleksandar Vučić szerb elnököt is, „az állam és a nemzeti érdekek védelmében”. Arra kérte egyúttal a kormány többi tagját, hogy álljanak mellé ebben a kérdésben.
Rade Basta nyílt levéllel felérő posztját sietve elítélte pártja, az Egyesült Szerbia. Vučić és a Szerb Haladó Párt (SNS) nem szólalt meg az ügyben, viszont a Pravda emlékeztetett rá, hogy korábban többször is kijelentette: nagy nyomás nehezedik az országra, mert mert Szerbia talán az egyetlen állam Európában, amely nem támogatja a szankciókat, és nem zárta ki, hogy előbb-utóbb engedni fognak.
A szerb kormányban Bastán kívül mások is, hajlanak arra, hogy lazítsák az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat. Tavaly nyáron például Zorana Mihajlović miniszterelnök-helyettes azt állította, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „visszaél azzal, hogy Belgrád nem hajlandó szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben”, és ezt úgy állítja be, mintha Belgrád támogatná az ukrajnai „különleges műveletet”, ami valójában nem így van.
Đorđe Milićević tárca nélküli miniszter, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) alelnöke szintén támogatja az indítványt, mire válaszul Aleksandar Vulin szocialista mozgalma – amely szintén tagja a kormánykoalíciónak – a miniszter azonnali lemondását követelte.
Érdemes megjegyezni, eddig is voltak már jelei annak, hogy Belgrád „rugalmas elszakadásra” készül Moszkvától. Bejelentették, hogy nem vásárolnak többé orosz MIG–29-es vadászgépeket, és Vučić elismerte, hogy a szerbiai gyárak lőszert adnak el Ukrajnának törökországi közvetítőkön keresztül. A nyílt szakítás azonban komoly károkat okozhat az országnak, hiszen a Naftna Industrija Srbije, a szerb olajipari vállalat a Gazprom Neft tulajdonában van, a céget ugyan államosíthatják, de ha az oroszok elzárják a csapokat, gáz- és olaj nélkül marad az ország.
Ráadásul az oroszok az ENSZ-ben is levehetik Szerbiáról a kezüket, ami egy sor, a dél-szláv háborúkhoz kötődő, és eddig csak Moszkva vétója miatt le nem folytatott eljárás el-, illetve újra indulásához vezethet.
Stevan Gajić, az Európai Tanulmányok Intézetének politológus doktorandusza a Pravda kérdésére mindezekhez hozzátette: Oroszország szankcionálás komoly belpolitikai feszültséget okozna. „III. Sándor orosz cár úgy vélte, Oroszországnak két szövetségese van: a hadsereg és a haditengerészet, de én mindig azt mondom, hogy három szövetségese van: a hadsereg, a haditengerészet és a szerb nép, amely a különleges katonai művelet kezdete óta még oroszbarátabb lett. A közvélemény ereje miatt van az, hogy a kormány mindeddig a Nyugat nyomása ellenére sem mert szankciókat bevezetni” – fogalmazott a szakértő.
0 Megjegyzések