Magyarország nem keveri össze a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal
A Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitájával folytatta munkáját a Ház szerdán.
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára tájékoztatása szerint tavaly június 29-én a NATO állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján hívta meg a két országot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A 2014 óta tapasztalható orosz magatartás eredményeképpen Finnország és Svédország NATO-tagsága lehetséges opcióként merült fel biztonságuk szavatolására, és az ukrajnai háború ezt csak erősítette – ismertette.
A magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO tagállamok demokratikus értékeit – értékelt az államtitkár.
Hozzátette: Finnország és Svédország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos közös programban vesznek részt. NATO-tagságuk Magyarország külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit szolgálja – jelezte.
Sztáray Péter azonban kitért arra is, hogy a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Erre tekintettel a kormány támogatja az Országgyűlés elnökének kezdeményezését, hogy a napokban parlamenti delegáció konzultáljon a két csatlakozni kívánó országban – mondta.
Az euroatlanti térség, és benne Magyarország biztonsága, a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben. Ezért azt kérte: a Ház fogadja el a törvényjavaslatot, támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását.
KDNP: A béke és a biztonság a legfontosabb
Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: Európa biztonsági helyzete megváltozott, az agresszor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A kereszténydemokraták szerint a 21. században a viták rendezésének egyetlen lehetséges módja a tárgyalás, a diplomácia, és sohasem a háború. Éppen ezért támogatják a békét, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését – fogalmazott.
Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak és jó szövetséges, a különböző misszióban részt vevő magyar katonákról elismerően szólnak parancsnokaik – mondta, majd kitért az elmúlt időszakban megkezdett magyar haderőfejlesztésre.
A kisebbik kormánypárt vezérszónoka hangsúlyozta: a NATO védelmi és nem háborús szövetség, Magyarország pedig érdekelt annak fenntartásában, megerősítésében és bővítésében. Ezért érik el az ország védelmi kiadásai idén a GDP két százalékát.
Szólt arról is, hogy a svéd és finn csatlakozás megosztotta a frakciószövetséget, „vannak viták és ellenérzések”, de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását. Azonban megjegyezte: olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.
Nacsa Lőrinc jelezte: az európai politikának és a NATO-nak is a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéden kell működnie, ezt Magyarország megadja, de ugyanezt várja el. A katonai együttműködésben nincs helye „olyan brutális ideológiai nyomásgyakorlásnak, olyan nemtelen, aljas politikai támadásoknak, amelyeknek az elmúlt években szemtanúi lehettünk” – tette hozzá.
Juhász Hajnalka, a frakció másik vezérszónoka emlékeztetett: Magyarország 1999 óta elkötelezett tagja a NATO-nak. A tagságról tartott népszavazáson 85 százalék amellett szavazott, és Magyarország évek óta sikeresen vesz részt missziókban.
Közölte: Magyarország nemcsak az Európai Unió, de a NATO esetében is mindig a bővítéspárti tagországok közé tartozott.
Támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor megjegyezte: olyan országokról van szó, amelyek képviselői évek óta Magyarország ellen szólalnak fel, például az Európai Parlamentben is „megkérdőjelezték a demokráciánkat, a magyar média szabadságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét és aktívan akadályozni próbálják az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket”.
Fidesz: Magyarország támogatja a NATO-bővítését
Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy alapvető fordulat állt be Európa és a világ biztonsági helyzetében 2022. február 24-én, amikor a háború kitört. Rámutatott: a NATO 74 éves történelme során eddig még nem tapasztalt feszültség, instabilitás idején és körülményei között történik a szervezet bővítése.
Hozzátette: a magyarokat az oroszországi agresszió emlékezteti az 1956-os forradalom eseményeire. A „birodalmi elv” ismételt kísérletének a tanúi, Ukrajna mellett Moldova és Grúzia vonatkozásában is – közölte.
Kitért arra is, hogy ebben az időszakban nagyon látványosan nyilvánul meg, nemcsak itt Közép-Európában, hanem az egész világon az Ukrajna iránti szolidaritás. Ez történik Magyarországon is – hangoztatta.
Megkérdőjelezhetetlennek nevezte az önvédelem jogát, miközben Magyarország folyamatosan keresik a támogatás leghatékonyabb formáit, amivel segíthet.
Új jelenségként szólt a béketervek nyilvánosságra hozataláról, kitérve Kína 12 pontos béketervére és a Vatikán saját békeelképzeléseire. Ez önmagában is jó hír, Magyarország üdvözli ezek megszületését – mondta Németh Zsolt, aki felettébb időszerűnek nevezte, hogy a helyzet rendezése a diplomáciai stádiumba kerüljön.
Azt is látják ugyanakkor, hogy a fronton a háború nem enyhül, sőt további eszkaláció irányába halad. Az orosz–ukrán háború hatása katasztrofális, kiújulóban van a közel-keleti és az azeri–örmény konfliktus is.
Magyarország válasza kettős: nagyon komoly haderőfejlesztés zajlik, összhangban az európai szövetségesekkel, illetve egyértelmű békepárti diplomácia indult. Utóbbi nem jelenti Putyin támogatását – hangsúlyozta.
Aláhúzta: a háború kiváltó okai között bátran számon tartható Oroszország biztonsági igényeinek negligálása, és ezek figyelembe vétele elengedhetetlen lesz a tartós rendezéshez.
Ugyanakkor ez nem jelenti Ukrajna cserbenhagyását, a legfontosabb követelés, Ukrajna területi épségének biztosítását az első pillanattól támogatja Magyarország. Egy demokratikus, szuverén, a területi épségét megőrizni képes európai Ukrajna elemi magyar érdek – mondta, és kijelentette: meg kell állítani további százezrek meggyilkolását.
A fideszes politikus a NATO-t egyedülálló sikertörténetként értékelte, az új biztonsági helyzet kezelésének is a NATO a kulcsa, amely egyúttal a béke megteremtésének legfontosabb tényezője.
Kulcsfontosságúnak nevezte a madridi csúcstalálkozón a két skandináv állam meghívását, és kijelentette: Magyarország támogatja a bővítést, általa a NATO erősebb lesz két világszínvonalú haderővel. Két baráti nemzet kérelme sok évtizedes mérlegelés után beérkezett a NATO-központba, mindez szembe szegülés a háború kirobbantásának fő céljával, Putyin-törekvésével, hogy megakadályozza a bővítést.
Kitért arra is, hogy Magyarország nem keveri össze a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal. A két ország támogatása nem kegy, hanem szövetségi kötelezettség, a ratifikáció pedig kiváló alkalom, hogy elbeszélgessenek a partnereikkel és egymás szemébe nézve félreértéseket, vádakat, hazugságokat tisztázzanak.
A parlamenti delegációk látogatásainak célja, hogy új minőségi viszonyt célozzanak meg – mondta.
A DK a kormány és a katonai vezetés pávatáncáról beszélt a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat szerdai parlamenti vitájában.
Fotó: MTI/Kovács Attila
0 Megjegyzések